Magyar képviselők is vitáztak a stabilítási paktumról az Európa Parlamentben

 Az euróövezet stabilitását biztosító gazdasági szigor töretlen fenntartása mellett szólalt fel az Európai Parlament több képviselője, köztük a magyar Becsey Zsolt a témáról a parlament plenáris ülésén szerdán Strasbourgban folytatott vitában.

 A növekedési és stabilitási paktumon - a tagországokkalimmár sorozatossá váló eljárási viták elkerülése érdekében - az Európai Bizottság javasolt módosításokat, és ezeket általánosságban a tagállamokat képviselő pénzügyminiszteri tanács is támogatta múlt hét végi informális ülésén. Mindkét uniós szerv képviselője hangoztatta ugyanakkor, hogy nem a szigor lazításáról van szó, hanem a szabályok végrehajtásának ésszerűsítéséről. "A minisztereknek nincs szándékukban hígítani a paktumon, sokkal inkább világosabbá tenni, kiterjeszteni és jobban végrehajthatóvá kívánják tenni" - szögezte le a vita elején Gerrit Zalm, az EU - és a tizenkét országot tömörítő euróövezet - soros elnöki tisztét betöltő Hollandia pénzügyminisztere. A paktumban foglalt elvek, a költségvetési szigor enyhítéséről nincs szó.

 A parlamenti képviselők úgy vélték, hogy a bizottsági javaslatok alapján a tervezett módosításokat még részletesebben ki kell dolgozni. Számos felszólaló fontosnak tartotta annak a törekvésnek a folytatását, hogy a költségvetési deficit küszöb alatt tarthatósága érdekében, fellendülés idején hozzanak létre pénztartalékot a lassulás időszakára. Kifogásolták ugyanakkor, hogy miközben a központi szervek a szigor fenntartását ígérik, több tagország a javaslatokat láthatóan a szabályok enyhítéseként kezeli.

 Becsey Zsolt egyetértett azzal, hogy az euró presztízsének és erejének megtartása érdekében szigorú követelményrendszert kell kiépíteni és betartatni, illetve figyelembe kell venni szélesebb szempontokat, mint az államadósság fenntarthatósági menedzselését vagy a költségvetési politika koordinációját. Országspecifikus követelmény-meghatározás helyett azonban azt javasolta, hogy gazdasági jelenségekre koncentráljanak, és ezek jelentsék a specifikus megközelítés alapját. Felhívta a figyelmet a kis országok nagyobb kiszolgáltatottságára, illetve arra, hogy az unió egyik alapelve a kohézió, a fejletlenebb országok felzárkóztatása.

 Utóbbi azt is jelenti, hogy ezeknél az országoknál objektív közgazdasági okokból előállhatnak olyan jelenségek, amelyek nem a paktum hosszú távú megsértését szolgálják, és nem a destabilizációt - mondta Becsey az MTI-nek. Ilyen jelenség lehet a közgazdasági reform (mint például Magyarországon volt a magánnyugdíjrendszer bevezetése) vagy a nagyobb beruházási hányad. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy a szigor megmaradjon.

 A szocialista frakcióból magyar részről Gurmai Zita (MSZP) vett részt az álláspont kidolgozásában, és kísérte figyelemmel a vitát. Elmondta: a szocialista felszólalók számára fontos szempont volt, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az egyes tagállamok költségvetési hiányára, legyenek tekintettel a tagországok gazdasági helyzetére, és hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a nem megfelelő költségvetési lépéseket javítják.