Magyar politikus az Európai Parlament egyetlen roma képviselője

 A romák munkához juttatását és az iskolai szegregáció megszüntetését tartja legfontosabb feladatának az Európai Parlament első cigány képviselője, Járóka Lívia. A néppárti frakcióban ülő magyar politikusok ezzel összhangban a kisebbségi jogok markáns képviseletét ígérik.

2004.07.21. 20:08 |

 A romák munkához juttatását és az iskolai szegregáció megszüntetését tartja legfontosabb feladatának az Európai Parlament első cigány képviselője, Járóka Lívia. A néppárti frakcióban ülő magyar politikusok ezzel összhangban a kisebbségi jogok markáns képviseletét ígérik.

 A Fidesz listájáról az Európai Parlamentbe jutott képviselőnő szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: történelmi esemény, hogy az Európai Parlamentben végre van roma küldött is. "Személyemen keresztül az egész magyar és az európai cigányság hangja eljuthat ebbe az ülésterembe" - mondta a 29 éves képviselő.

 A Londonban antropológiából doktorált Járóka Lívia két fontos feladatot nevezett meg a maga számára. Az egyik a cigányság munkához juttatása, a másik pedig a Magyarországon és más kelet-európai államokban is jellemző, az oktatási rendszerben tapasztalható szegregáció megszüntetése.

 Utóbbival kapcsolatban megemlítette az EU antidiszkriminációs irányelvét (ami hazánkban esélyegyenlőségi törvény néven lépett életbe). Reményét fejezte ki, hogy azt kellő szigorral fogják odahaza végrehajtani, noha elismerte, hogy lehetnek nehézségek, főleg kezdetben. Megígérte, hogy az EP polgári jogi bizottságának tagjaként azon lesz, hogy az EU bátran lépjen fel az esetleges hiányosságokkal szemben.

 A kisebbségi jogok markáns képviseletét ígérte az Európai Parlamentben Szájer József magyar európai néppárti képviselő is. A kisebbségi jogok érvényesítésének és védelmének az Európai Unió eddig nemigen volt színtere, inkább a tagállamok hatásköre volt. Az európai alkotmány azonban már az EU alapértékei között felsorolja a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét.

 Az új parlamentben három olyan bizottság is lesz - a külügyi, a kulturális és a polgári jogi -, amelyeknek hatáskörében szerepelni fog a kisebbségvédelem. Mindhárom bizottságban lesz magyar képviselő - ígérte Szájer József néppárti képviselő.Az eurohonatya azt is mondta, hogy a Romániával folyó csatlakozási tárgyalásokon az Európai Parlament keményen vizsgálja majd az úgynevezett koppenhágai kritériumok - ezek között szerepel a kisebbségek védelme is - betartását.
 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.