Magyar sarokpontok az osztrák EU elnökség alatt

 Költségvetés, Lisszabon, energia, munkavállalás – akár ezek is lehetnének az elkövetkezendő uniós félév jelszavai, melyek nagyban meghatározzák a Magyarország által követett EU-politikát is.

 A következő hónapok egyik legfontosabb feladata, hogy a pénzügyi perspektívában elért eredmények – köztük a Magyarország számára fontos részeredmények (ezek közé tartozik az n+2-es szabály vagy a vissza nem térítendő áfa finanszírozhatósága) – megszilárduljanak, és mihamarabb intézményközi megállapodás szülessen a 2007-2013. közötti költségvetésről. Erről Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter beszélt, amikor pénteki budapesti sajtótájékoztatóján felvázolta az osztrák elnökségi időszakra meghatározott legfőbb magyar prioritásokat.

 A miniszter a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy a költségvetésről folyó egyeztetések során a már elért eredményeket nem fogják „elvenni”. Egyúttal abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy minimális többlet mellett létre fog jönni az intézményközi megállapodás.

 Baráth Etele emlékeztetett arra, hogy a lisszaboni stratégia keretében benyújtott nemzeti reformprogramról a Bizottság a héten pozitív értékelést adott ki, ugyanakkor – tette hozzá – azt kérte Magyarországtól, hogy részletezze a végrehajtandó reformokat (oktatás, egészségügy, önkormányzatok…), és szeptemberig a konvergenciaprogrammal együtt tegye le az asztalra. A miniszter utalt arra, hogy hazánk március végén átadja az EU-nak a stratégiai referenciakeretet (azaz a II. NFT-t), és ott már részletesebben megjelenik, hogy ezeken a területeken milyen reformok várhatók.

 Ami a fenntartható fejlődés stratégiáját illeti, a miniszter rámutatott, hogy az orosz-ukrán gázvita felértékelte a biztonságos energiaellátást, az energiahatékonyság kérdését, valamint azt, hogy egy ország több lábon álló energiapolitikát folytasson. Közölte, hogy jövő héten a kormány elé kerül, majd az EU elé terjesztik Magyarországnak a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó stratégiáját.

 A miniszter szerint Magyarország számára elvi és gyakorlati szinten is nagyon fontos, hogy a magyar munkavállalók előtt teljesen megnyíljanak az európai munkaerőpiacok. Elmondta, hogy több ország már jelezte, hogy készek megnyitni a kapukat a két éve csatlakozott tagállamok munkavállalói előtt – Portugália például már hivatalosan hivatalosan is közölte ezt –, ám Franciaország, Németország és Ausztria várhatóan továbbra is fenntartja a korlátozásokat.

 Baráth Etele az osztrák elnökség napirendjén szereplő jogszabály-tervezetek közül kiemelte a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet, mely – mint mondotta – gazdasági érdeke Magyarországnak.