Magyar szakember szerepe a transzeurópai közlekedési hálózatok létrehozásában

 Vezető szerepet kapott Balázs Péter, Magyarország első EU-biztosa a transzeurópai közlekedési hálózatok létrehozásában: az Európai Bizottság szerdán kinevezte a Párizs-Strasbourg-Stuttgart-Bécs-Pozsony közötti gyorsvasúti vonal létrehozásának koordinálására. Balázs Péter a kinevezési okmány átvétele után Brüsszelben magyar újságíróknak elmondta, első feladata az lesz, hogy a jövő év elejére egy jelentést készítsen arról, hogy áll most a helyzet ezen vonal kiépítésében. 

 Balázs Péter mellett még öt másik politikus kapott ilyen megbízást: mindannyian egy-egy kiemelt fontosságú gyorsvasúti vonal kiépítését (illetve egyikőjük a vasúti jelzőrendszerek közös európai hálózatának létrehozását) fogja szervezni. A hat koordinátor által "kezelt", azaz az Európai Bizottság által kiemelkedő fontosságúnak s a lehető leggyorsabban megvalósítandónak minősített tervek közül egy érinti Magyarországot: a Lyon-Torino-Milánó-Velence-Trieszt-Ljubljana-Budapest  gyorsvasúti vonal kiépítése. Ezért is egy volt EU-biztos, Loyola de Palacio felel, s a végső határidő itt 2017. 

 Balázs Péter az újságíróknak elmondta, hogy fizetés nélkül látják el ezt a feladatot, csak költségeiket térítik. Úgy vélte, a koordinátorok munkájában három fontos akadály lehet: az, hogy a kormányokban megvan-e az elszántság a tervek végrehajtására, hogy fizikailag milyen akadályokat kell leküzdeni a pálya megépítéséhez (mint rámutatott, Dél-Németországban van olyan vasúti szakasz, ahol csak 70 kilométerrel lehet óránként haladni, másutt viszont már most is 200 kilométer/óra feletti a sebesség), s végül a pénz. 

 Márpedig Balázs szerint feladatuk végrehajtásában, azaz abban, hogy minél gyorsabban megépüljenek ezek a szakaszok, a pénz lesz a "csodaszer": ha több pénzt adnak bele, gyorsulni fognak a munkálatok. (Barrot szerint ugyan a közösségi támogatásról nem a koordinátorok döntenek, de javaslatokat tesznek majd. Egyébként például a Párizs-Pozsony vonalnak a tervek szerint teljes egészében 2015-re kell elkészülnie, s majdnem 15 milliárd euróba fog kerülni.)  

 A koordinátoroknak adott feladatok kiválasztásánál szempont volt, hogy ne kapjanak olyan vonalat, amely saját országukat érinti, azaz függetlenek maradjanak. Ennek ellenére persze félszemmel figyelni fogja, hogy Magyarország esetében miként alakul a helyzet, s úgy véli: eljön majd az idő, amikor az új, nagy sebességet lehetővé tevő vasútvonalakon "könnyedén lehet majd végigrepülni Budapesttől Párizsig." (A TEN-T projektekben - ha nem is a most kiválasztott hatban - szerepel a Bécs-Budapest vasútvonal korszerűsítése is.)