-
Átvette a kinevezést
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettestől, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárától, a Szent György Kórház Romhányi Auditóriumában.
2024.07.17. -
A 17-esekre emlékeznek
A Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére Székesfehérvár minden évben az ezred napján, július 18-án szervez megemlékezést a Zichy ligetben. A katonai tiszteletadással zajló eseményen az emlékező beszédet követően koszorúzásra kerül sor.
2024.07.17. -
Felajánlások a mentőknek
Különböző hasznos, a mindennapi munkát elősegítő és komfortosabbá tevő eszközökkel gazdagodtak a velencei mentőállomás dolgozói. A felajánlás a JóPont Alapítványtól érkezett, akik minden alkalommal igyekeznek más és más szervezetet támogatni.
2024.07.17. -
Átvette kinevezését
Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával Pintér Sándor belügyminiszter. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató.
2024.07.17.
Magyarország helyzetét értékelték az EU-ban a háború és a francia elnökválasztás tükrében
![Magyarország helyzetét értékelték az EU-ban a háború és a francia elnökválasztás tükrében](/_upload/images/news/69342/mcc3.jpg)
Rodrigo Ballester európai jogi szakember, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője és Csurgai-Horváth Gergely, az MCC PhD Program kutatója nehéz témáról beszélgetett szerdán Székesfehérváron: áttekintették azt a politikai környezetet, ami ma Európát jellemzi az orosz-ukrán háború és a franciaországi elnökválasztás után és az egyre erősödő nyugat-európai "eltörléskultúra" közepette.
Rodrigo Ballester európai jogi szakember, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője tizennyolc évig dolgozott az uniós intézményrendszerben.
Dolgozott az Európai Parlament politikai és jogi tanácsadójaként, foglalkozott a Bizottság igazságügyi főigazgatóságán kisebbségvédelemmel, majd a migrációs főigazgatóságon az unió Marokkóval és a szubszaharai országokkal fenntartott kapcsolataival foglalkozott. 2014-2020 között Navracsics Tibor kulturális biztos kabinetének tagja volt.
Ballester előadásában visszatekintett a 2008-2009-es gazdasági világválságra, megállapítva, hogy innentől kezdve az EU folyamatosan kríziseket kezel.
A világválság után jött a Brexit, majd a koronavírus járvány, majd amikor azt hitte minden európai, hogy végre fellélegezhet, akkor jött a orosz-ukrán háború annak beláthatatlan gazdasági és geopolitikai következményeivel. A háború kirobbanása után két fontos választást is tartottak az EU-ban, Magyarországon és Franciaországban.
A magyarországi választással kapcsolatban elmondta, hogy Brüsszelben nagy meglepetést okozott a választás eredménye.
Ballester szerint az Európai Parlament 90%-a örült volna az ellenzék győzelmének, annak megsemmisítő veresége látható frusztráltságot okozott: az EP szerepköréből kilépve a személyeskedés szintjére süllyedt. A nyugati politikai elit a cancel culture, az "eltörléskultúra" bűvkörében él, megpróbálják elhallgattatni, kiközösíteni és vállalhatatlanná tenni Magyarországot, amiért más utat választott mint amit ők követendőnek tartanak. Ennek következménye volt a jogállamisági eljárás azonnali megindítása, amit politikai gumibotként használtak.
Rodrigo Ballester elkeserítőnek nevezte, hogy miközben a világ visszatartott lélegzettel figyelte egy lehetséges világháború kitörését, az Európai Parlament képviselőinek volt ideje arra, hogy pénzügyi szankciókat követeljenek a két leginkább kiszolgáltatott európai országgal - Magyarországgal és Lengyelországgal - szemben, akik épp ukrán menekültek százezreit fogadták be.
A Franciaországi választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy egy atomizált társadalom képe rajzolódik ki az eredményből, a társadalmi csoportok között nincs párbeszéd. A statisztikák azt mutatják, hogy a 65 év feletti idősek Macronra szavaztak kényelmes életük megőrzése érdekében, a társadalom perifériájára került leszakadó társadalmi rétegek pedig Marine Le Pen szavazóbázisát alkotják. A radikális baloldal a választáson leginkább a fiatalok és a muszlimok szavazataira támaszkodhatott.
A V4-ekkel kapcsolatban Ballester leszögezte, hogy szinte az egyetlen olyan politikai csoportosulás az EU-ban, amely pragmatikusan gondolkodik attól függetlenül, hogy az adott ország élén szociáldemokrata, liberális vagy konzervatív vezető áll-e. A háború repedéseket okozott a V4-eknél, például Lengyelország teljes mellszélességgel kiáll a szankciós politika és a fegyverszállítások fokozása mellett szemben a békepárti Magyarországgal, de a Európai Parlamentben továbbra is lesznek olyan témák amelyek érdekében, vagy amelyek ellen közösen léphetnek fel a V4-ek.