Magyarország nagyhatalomnak számít a feketemunkában

 Magyarország európai nagyhatalomnak számít, ha a feketemunka bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyított arányát nézzük - vonható le a következtetés egy friss, 25 EU-tagállamot felölelő jelentésből. Egy, az Európai Bizottság által közzétett tanulmány első ízben tesz kísérletet a feketemunka megbecsülésére a huszonöt uniós tagállamban. A jelentésből megállapítható, hogy Magyarország azok közé közé tartozik, ahol a legjobban elharapózott a hatóságok elől eltitkolt munkavégzés.

 Becslések szerint a feketemunka aránya hazánkban eléri a GDP 18 százalékát, noha ez a becslése meglehetősen idejétmúlt, 1998-as adatokon alapul. Hasonlóan jelentős a feketemunka aránya Görögországban (20%) és Olaszországban, illetve Lettországban és Lengyelországban is. Ausztriában és Nagy-Britanniában ezzel szemben nincs "divatban" a nem bejelentett munka: alig éri el a GDP 1,5-2 százalékát.

Törvényes, de nem jelentik be

 Az Európai Bizottság definíciója szerint a feketemunka "olyan termelő tevékenység, amely bár törvényes, de az állami hatóságok felé nem jelentik be". A frissen publikált jelentés szerint a jelenség az építőiparban harapózott el legjobban. A második hely a mezőgazdaságé, a harmadik a szálloda- és vendéglátóiparé, amit a személyi és ház körüli szolgáltatások (takarítás kertészet stb.) követnek. Az új tagállamokban az egészségügyi szolgáltatásokban, a magánoktatásban, az ingatlanpiaci tranzakciókban és az üzleti szolgáltatásokban is nagy a feketén dolgozók aránya.

Fiatal férfi a tipikus feketemunkás

 Az EU-ban általában a 25 és 45 év közötti férfiak körében a legnagyobb a feketemunkások aránya. Az új tagországokban elsősorban a nők körében az iskolai végzettséggel nő a feketén dolgozók száma. A nemrég csatlakozott országokban nagyobb a nyugdíjasok és a magasabb iskolai képzettséggel rendelkezők aránya, akik a hatóságok elől eltitkolt jövedelemre tesznek szert. "Zsebbe való fizetés, vagy a valós jövedelem töredékének bevallása, amikor csak a hivatalos minimálbért jelentik be, széleskörűen elterjedt gyakorlat egy sor új tagállamban" - állapítja meg a tanulmány.

Kelet-európai "hagyomány"

 A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a feketemunka mindenhol különböző, komplex tényezők ötvözetének az eredménye. Ezek közé tartozik a munkaerő-piac merevsége, a magas adóteher és a kormány hatékonyságába vetett bizalom hiánya. De, kulturális hagyományok is fontos szerepet játszanak. Lengyelország, Magyarország és Szlovénia "hagyományosan, mélyen gyökerező nem hivatalos gazdasággal rendelkeznek".

Megelőzés és szankcionálás

 A Bizottság véleménye szerint a feketemunka problémája ellen a megelőző eszközök és a szankciók együttes alkalmazásával kell küzdeni. Ezek közé tartozik a munkaadókra és a munkavállalókra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése és az ellenőrzések megszigorítása. A jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kilencvenes évek közepe óta az uniós tagság jegyében Lengyelország kivételével valamennyi új tagállamban visszaszorulóban van a feketemunka.