2. EU

Magyarország nem lesz nettó befizetője az EU-nak

 Az európai uniós előfinanszírozási támogatások felhasználása alapján fel sem merülhet, hogy Magyarország nettó befizetője legyen az Európai Uniónak - mondta Kiss Péter szombaton Debrecenben. "Az előcsatlakozási pénzek - PHARE, SAPARD - felhasználása 90-100 százalék közötti, ami azt jelenti, hogy Magyarország Írországgal és Csehországgal együtt az első három legsikeresebben pályázó ország között van".

2004.09.20. 07:22 |

 Az európai uniós előfinanszírozási támogatások felhasználása alapján fel sem merülhet, hogy Magyarország nettó befizetője legyen az Európai Uniónak - mondta Kiss Péter szombaton Debrecenben. "Az előcsatlakozási pénzek - PHARE, SAPARD - felhasználása 90-100 százalék közötti, ami azt jelenti, hogy Magyarország Írországgal és Csehországgal együtt az első három legsikeresebben pályázó ország között van".

 A Miniszterelnöki Hivatalt irányító Kiss Péter szerint a siker három pilléren nyugszik: a támogatás-befogadóképességen, ami a meghatározó fejlesztési irányokat tekintve társadalmi konszenzust igényel; a meglévő hátrányokat is előnnyé változtató fejlesztési terveken, valamint a gyorsaságon, ami annyit jelent, hogy a forrásokat nem hagyják "visszacsordogálni az EU kasszájába".

Kiss Péter tájékoztatott arról, hogy az operatív programok keretében az elkövetkező három évre rendelkezésre álló 1350 milliárd forint 99,39 százalékára négy-öt hónap alatt beérkeztek a pályázati igények. "Több mint tízezer pályázat érkezett be ezen idő alatt, s csupán ha a fele lesz eredményes, már akkor is sikerül megszerezni fél év alatt a hároméves ciklus forrásainak felét" - tette hozzá.

A hátrányok előnnyé való fordításáról szólva Kiss Péter Magyarország új regionális szerepéről beszélt, amit a második nemzeti fejlesztési tervben rögzítenek. Megemlítette hazánk jövőbeli logisztikai, közlekedési, kulturális központ szerepét, s azt, hogy Magyarország politikai stabilizációs pont is lesz: az ide érkező befektetők stabilizálják a térséget, s innen indulhatnak tovább a Balkán felé.

 Kiss Péter közölte, hogy a második nemzeti fejlesztési tervről komoly társadalmi párbeszédet kezdeményeznek. Ebben fontos lépésnek nevezte a gazdasági-szociális tanács megalakulását, s kilátásba helyezte, hogy a kistérségi tanácsokon keresztül valódi és széles körű párbeszéd alakulhat majd ki a tervről.

 A kancelláriaminiszter megerősítette: a fejlesztési források területén valóságos decentralizációra törekszik a kormány. "A 2005. évi büdzsében jelentős forrásátcsoportosítás lesz a régiók, a megyék, a kistérségek javára, ami a saját erőt is jelentheti majd az európai uniós források megszerzéséhez a térségeknek".

 

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.