Magyarország több pénzt akar szomszédságpolitikára és az Erasmusra

 A kül- és biztonságpolitikára, a migrációs és az oktatási programokra az Európai Bizottság által a 2007 és 2013-as keretköltségvetésben szánt összegek növelését szeretné elérni a magyar kormány.

 Magyarország is azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyek nem teljesen értenek egyet azzal, ahogy az Európai Bizottság 2007 és 2013 között az egyes költségvetési fejezeteken belül fel kívánja osztani a pénzt különböző programok és területek között. A kormány elsősorban a kül- és biztonságpolitikára (azon belül is a szomszédságpolitikára), a migrációs programokra, az Erasmusra és az élethosszig tartó tanulást támogató programokra a Bizottság által 2007 és 2013 közt szánt összegek nagyságát kevesli – közölte tudósítókkal hétfőn Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke.

 Gottfried emlékeztetett rá, hogy a tagállamok vezetői tavaly decemberben a következő, 2007 és 2013 közötti keretköltségvetés fejezeteinek főösszegéről állapodtak meg, a pénzek fejezeteken belüli elosztására a napokban terjesztett elő javaslatot az Európai Bizottság. Az EU-25-ök tavaly decemberben arról döntöttek, hogy 2007 és 2013 között 862 milliárd eurót fordítanak a közös politikák finanszírozására. Ez az összeg nagyságrendekkel kevesebb az Európai Bizottság által eredetileg javasolt több mint 1 billió eurónál. Miközben a tagállamok tudatában vannak annak, hogy a rendelkezésre álló anyagi források szűkösek, nem mindenben értenek egyet azzal, ahogy a Bizottság az egyes területek között felosztaná a pénzeket. A szakminiszterek hétfő délelőtti ülésén például szinte valamennyi ország keveselte a kül- és biztonságpolitikára fordítandó összegek nagyságát, még az egyébként a kisebb büdzsé egyik legfőbb szószólójának számító Németország is. A külkapcsolatokon kívül elsősorban a transzeurópai hálózatok fejlesztése, a migrációs és oktatási programok esnének áldozatául a pénzszűkének, legalábbis a Bizottság által elkészített lebontási terv alapján.

 A tagállamok egyébként jelenleg is alkudoznak a költségvetési szerv másik fő ágával, az Európai Parlamenttel a 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervről, amelyet egy intézményközi megállapodásnak kellene szentesítenie. A felek célja, hogy áprilisban megegyezésre jussanak a finanszírozási kérdésekben. Gottfried Péter a pénzügyekről folytatott tárgyalások mielőbbi eredményes befejezését nevezte a legfontosabb magyar érdeknek. Az államtitkár azt is egyértelművé tette, hogy hazánk nem térne el az Európai Tanács által decemberben elfogadott alkutól, mivel minden javítási kísérlet – ahogy arra az Európai Parlament részéről határozott óhaj van – a tárgyalások elhúzódását kockáztatja. „Kellő önmérsékletet kérünk minden féltől a vitában” – hangsúlyozta az Európai Ügyek Hivatalának elnöke.