-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Magyarországi ősbemutatóra készül a Vörösmarty Színház
2017. január 21-én mutatja be a Vörösmarty Színház az Apák és fiúk című színművet. Brian Friel darabja a magyarországi ősbemutató lesz Bagó Bertalan rendezésében. Brian Friel a huszadik század második felétől a kortárs ír dráma világszerte legelismertebb képviselője, Magyarországon mégis méltánytalanul keveset játszották darabjait.
2016.12.29. 17:57 |
2017. január 21-én mutatja be a Vörösmarty Színház az Apák és fiúk című színművet. Brian Friel darabja a magyarországi ősbemutató lesz Bagó Bertalan rendezésében. Brian Friel a huszadik század második felétől a kortárs ír dráma világszerte legelismertebb képviselője, Magyarországon mégis méltánytalanul keveset játszották darabjait.
Perczel Enikő, a mű fordítója elmondta, hogy a darab a két főszereplő, Arkagyij és Bazarov sorsára, családjára koncentrál, a generációk konfliktusára. Másrészt Friel sok drámai eseményt nem megjelenít, mint például egy sorsdöntő párbajt, vagy egy szereplő tragikus haláltusáját, ezeket „csak” elmesélteti, de ez is része az írói koncepciónak.
"Van ugyanis egy szereplő a darabban – akit nagyon a szívembe zártam – az ő szomorú sorsa máris, pedig még él, a családi legendárium része. Az igazi családi legendák pedig már múltbéli legendák, mesélni szoktuk, gyerekeinknek, unokáinknak, generációról generációra szállnak. Friel azáltal csinál legendákat a jelenben, hogy ezeket a jelen idejű drámai történéseket múltbéli legendákként mesélteti el" – árulta el Perczel Enikő, a darab fordítója.