-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Marosi Arnold Nap a múzeumban a kerámiaművészet jegyében
A Marosi Arnold Napon tartotta hagyományos éves közgyűlését a Fejér Megyei Múzeum- egyesület. Az egykori igazgatóra emlékezve a Szent István Király Múzeumban Vörösváry Ferenc kutató, szerkesztő tartott előadást Erdély kerámiaművészetéről, amely első része a Kárpát-medence hagyományait bemutató három részes sorozatnak.
2017.02.09. 19:39 |
A Marosi Arnold Napon tartotta hagyományos éves közgyűlését a Fejér Megyei Múzeumegyesület. Az egykori igazgatóra emlékezve a Szent István Király Múzeumban Vörösváry Ferenc kutató, szerkesztő tartott előadást Erdély kerámiaművészetéről, amely első része a Kárpát-medence hagyományait bemutató három részes sorozatnak.
A Fejér Megyei Múzeumegyesület csütörtökön tartotta éves közgyűlését a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében Bányai Balázs titkár vezetésével, a Marosi Arnold Nap keretében. A történeti, régészeti és művészettörténeti örökség ápolásának és védelmének jegyében alakult egyesület fontos kultúraközvetítő tevékenységet folytat. Élére 1909-ben Marosi Arnold ciszterci rendi főgimnáziumi tanár, a földrajz, a természetrajz és a múzeumi tudományok kiváló művelője állt, jelentős gyűjtőmunkát végezve. Az 1910-ben megnyíló múzeum élére őt nevezték ki, haláláig volt az intézmény igazgatója – ez az időszak volt az egyesület működésének virágkora is. Rendezvényeinek a Szent István Király Múzeum ad otthont, együttműködnek a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesülettel és a helyi Vértes Meteor Sportegyesülettel.
A tavalyi év eseményeinek összefoglalásáról beszámoló hangzott el, érintve többek között a kirándulásokat, a csurgói zenetörténeti konferenciát, Kralovánszky Alán régész domborművének avatását és a „Mind egy szálig” adománygyűjtő programban végzett szervezőmunkát. A 2017. évi tervekben három előadás szerepel a Kárpát-medence kerámiaművészetéről, amelyeket az Országzászló téri épületben tartanak. A tagok idén Csehországba utaznak több napos tanulmányi kirándulásra. Õsszel kerül sor Radetzky Jenő elismert ornitológus domborművének avatására, valamint a kapcsolódó kiállítás megszervezésére. Az egyesület szerepet vállal a tavalyi zenetudományi konferencia előadásait tartalmazó kötet megjelenítésében és az adománygyűjtő program szervezésében.
A közgyűlést követően a Kárpát-medence kerámiaművészete előadássorozat első vetített képes előadását hallhatták az érdeklődők Erdély népi kerámiaművészete. Kortörténet – gyűjtők – múzeumok címmel, Vörösváry Ferenc, a témát feldolgozó színvonalas kiállítású könyvsorozat szerkesztőjének tolmácsolásában, aki mint szenvedélyes gyűjtő, nyugdíjas gépészmérnök vált a téma kutatójává. A könyvsorozat ötlete és tematikája a kerámiakultúra gyökereinek kutatásával kezdődött, amely az egész Kárpát-medence kerámiaanyagát dolgozza fel hat kötetben. A kezdeményezés eredményeképpen több mint 80 múzeum és számos magángyűjtő működött közre, így válhatott közkinccsé a gyűjtés anyaga, gazdagítva a néprajzi értékeinkről szóló irodalmat. A magyar népi és polgári kultúrának olyan sokszor rejtett értékeivel foglalkozott a kutatás, amelyekben megjelenik a történelem és a használók mindennapjai is, és amely évszázadokon át létezett. A következő előadásokra március 2-án és 23-án kerül sor a habánok és a poszthabánok, majd az Alföld, a Dunántúl és a Tisza vidékének hagyományairól.