A 2,2 millió önadózó átlagosan havi 105 ezer forintot keresett tavaly - derült a szja-bevallásokból. A munkavégzéshez kapcsolódó csúcsjövedelem 549 millió, a tőke hasznosításához kapcsolódó rekord ennek háromszorosa, 1 milliárd 662 millió forint volt.
Átlagosan 14 százalékkal nőtt azoknak a keresete, akik tavalyi jövedelmükről maguk készítették adóbevallásukat, és azt nem munkáltatójukkal csináltatták meg - mondta Király László György.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra is, hogy az adókedvezmények összegének számottevő emelkedése miatt a 14 százalékos keresetnövekedést mindössze 5,7 százalékos adóemelkedés kísérte. Király László György azt is elmondta: az adóhatósághoz beérkezett mintegy 2,2 millió személyijövedelemadó-bevallásból több mint 920 ezret az interneten megjelent szoftver használatával töltöttek ki.
A fővárosban csaknem kétszer annyit keresnek, mint az Észak-Alföldön
Az önadózók úgynevezett összevonás alá eső (tehát munkavégzéshez és nem meglévő tőke hasznosításához kapcsolódó) átlagkeresete tavaly havi 105 580, vagyis éves szinten 1 millió 267 ezer forint volt. Az átlagot a közép-magyarországi régióban (Budapesten és Pest megyében) élők keresete húzza fel: az ország egyetlen más régiójában sem érte el a jövedelmi szint az országos átlagot.
A központi régióban élők átlagosan évi 1 millió 653 ezer (havi 138 ezer), közülük a Budapesten lakók 1 millió 843 ezer (havi 154 ezer) forintot kerestek. A "leggazdagabb" térségben, a nyugat-dunántúli régióban évi 1 millió 122 ezer (havi 93 ezer) forint volt az átlagjövedelem, a "legszegényebben", Észak-Alföldön alig több, mint a fővárosi keresetek fele: évi 1 millió 6 ezer (havi 84 ezer) forint volt az átlagos kereset.
Kétszázmillióval csökkent a topjövedelem
Az összevonás alá eső keresetek toplistáját egy budapesti férfi vezeti, aki 549 millió (havi 45 millió 750 ezer) forintos jövedelmet vallott be 2003-ról. Ez ugyan hatalmas összegnek tűnik, ám kétszázmillióval elmarad a 2002-es 754 millió forintos csúcstól. A legtöbb keresettel rendelkezők százas listájának átlaga évi 131 millió forintra nőtt a 2002-es 130 millióról, a századik helyezett tavaly 80 milliót keresett (2002-ben még legalább 86 millió forint kellett a százas listára kerüléshez).
Bár soknak tűnik az 549 millió, ugyancsak jócskán elmarad a tőkehasznosításból (egyebek mellett osztalékból, ingatlanhasznosításból, árfolyamnyereségből) adódó, úgynevezett elkülönülten adózó topjövedelemtől: az ugyanis tavaly 1 milliárd 662 millió forint volt. Ez szintén egy fővárosi lakost gazdagított, aki értékpapírok eladásával tett szert erre az összegre. Ez a jövedelem több mint kétszerese a tavalyelőttinek: akkor egy szolnoki férfi 729 millió forinttal állt a toplista élén.
Húszmilliárd forint a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye
Az önbevallók által bevallott jövedelem 2 567 milliárd forint volt tavaly, amit 766 milliárd forint számított adó terhelt - mondta az APEH elnöke, aki aláhúzta: az átlagos adóterhelés 22,7 százalékról 21 százalékra csökkent. Az adókedvezmények összege 2003-ban 228 milliárd forint volt.
Az adójóváírás összege 90 milliárd forintra, az előző évinek csaknem kétszeresére emelkedett, a kedvezményt mindkét évben 1,2 millió alkalmazott vette igénybe, az egy főre jutó átlag azonban 41 ezer forintról tavaly 73 ezer forintra nőtt. Ugyancsak jelentősen, az előző évi nyolcvan százalékával 20,6 milliárd forintra nőtt a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye. Mintegy egyharmadával, 41 milliárd forintra emelkedett a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj után igénybe vett adókedvezmény.
Minden jövedelemsávban csökkent az adóteher
Király László György kiemelte, hogy az adóteher valamennyi jövedelemsávban mérséklődött. Legnagyobb, 5,5 százalékpontos volt a csökkenés az átlagjövedelmet magában foglaló középső sávban, ahová évi 900 ezer és 1,5 millió forint közötti keresetek tartoznak. Legkevésbé, csupán 1,2 százalékponttal mérséklődött az adóterhelése annak a 100 ezer főnek, akinek jövedelme meghaladta a 4 millió forintot.
Tavaly az összes jövedelem több mint ötven százaléka a bevallók legjobban kereső 17 százalékához került. Ugyanakkor a bevallók "legszegényebb" egyötöde mindössze a jövedelmek 2,2 százalékát kereste meg - mondta Király László György.
Kevesebb főállású egyéni vállalkozó maradt
Az APEH megállapítása szerint tavaly az adózási környezet változatlansága ellenére sem nőtt számottevően az egyéni vállalkozók gazdasági tevékenysége. Tavaly az egyéni vállalkozók közül 36 ezren tértek át az evakörbe. A működő egyéni vállalkozók száma 467 ezer volt, szemben az egy évvel korábbi 477 ezerrel. Az egyéni vállalkozók döntő többsége a tételes költségelszámolást választotta, összes árbevételük 1 900 milliárd forint volt, egy főre vetítve 6,1 millió forintot tett ki. Ez mintegy 9 százalékkal magasabb a 2002-esnél.
A feldolgozott összes bevallás közül 80 százalékos az 5 millió, 96 százalékos a 25 millió forintot el nem érők aránya. A bevételt csökkentő kedvezményt igénybe vevők száma mintegy 3 ezer fővel, volumene pedig 3 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Összesen 13,4 ezer vállalkozó 19,5 milliárd forintot számolt el ezen a címen.
A vállalkozói kivéttel élő 190 ezer vállalkozó progresszív személyi jövedelemadót fizetett, a vállalkozói szja-összege 7,8 milliárd forint volt, az osztalékadó 9,4 milliárd forintot tett ki. Áfát a vállalkozók 46 százaléka fizetett, a befizetés 56 milliárd forint volt, a visszaigénylés 25 milliárd forint. A 31 milliárd forintos pozitív egyenleg 12 milliárd forinttal magasabb, mint egy évvel korábban.
