-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.
2024.08.15. -
Tetőzik a Perseida meteorraj
Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.
2024.08.12. -
1100 éve Európában
Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.
2024.08.06. -
Folytatódik a nyári ellenőrzés
Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.
2024.08.04.
Másként támogatják majd a távhőt
Benyújtotta azt a módosító indítványt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely kiveszi a kötelező átvételi rendszerből a kapcsolt villamosenergia -termelést. A törvény alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.
2011.03.16. 15:06 |
Benyújtotta azt a módosító indítványt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely kiveszi a kötelező átvételi rendszerből a kapcsolt villamosenergia-termelést. A törvény alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.
Ebből a rendszerből kikerül a kapcsoltan termelt villamos energia. Bencsik János, az NFM klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára korábban elmondta, hogy a következő két hónapban a szakmai szervezetek bevonásával kidolgozzák annak részleteit, hogy a piaci árnál magasabb kötelező átvételi rendszerben (kát) a hőtermelést, és ne az áramtermelést támogassák, miután a kabineten belül megszületett a megállapodás arról, hogy átalakítva, de fennmarad a kötelező átvételi rendszer (kát).
A kapcsoltan termelt villamos energia a távhővel együtt előállított áram. A jogalkotó a kapcsoltan termelő erőműveket azért vette be korábban a kát-rendszerbe, hogy "kordában lehessen tartani" a távhőárakat, amit viszont azért kell támogatni, mert ez takarékosabb energiafelhasználást jelent a földgáz tüzeléshez képest. A kapcsolt termelésű távhőszolgáltatás több mint 600 000 háztartást, mintegy kétmillió embert érint.
Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a múlt héten egy sajtóbeszélgetésen azzal indokolta a kát átalakításának szükségességét, hogy azok, akiknek a befektetése már megtérült tovább már ne "szivattyúzzák ki" a támogatást a rendszerből. A kát-rendszer, amiben a végfelhasználó fizeti meg a támogatást, alkalmatlan a hosszú távú energiastratégia elképzeléseinek támogatására.
Utalva Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének és Bencsik Jánosnak, a tárca energiaügyekért is felelős államtitkárának nézetkülönbségére, a miniszter azt mondta: a vita abban volt, milyen "sebességgel" alakítsák át a rendszert. "Olyan új támogatási rendszert alakítunk, amely segíti az energiapolitika megvalósítását és előnyös a végfelhasználóknak is" – mondta.