Mától igényelhető az árfolyamrögzítés

Mától egészen az év végéig igényelhetik a rögzített árfolyamot a bajba jutott devizahitelesek a bankokban. A pénzintézetek becslése szerint az adósok mintegy 10 százaléka él majd a lehetőséggel, ám az egekbe szökő frankárfolyam miatt ma már senki sem tudja, hányszorosára nőhet az érdeklődés. A jogszabály szerint rögzített árfolyamon a közjegyzői okirat benyújtása utáni második részletet lehet fizetni.
2011.08.12. 08:38 |
Mától egészen az év végéig igényelhetik a rögzített árfolyamot a bajba jutott devizahitelesek a bankokban. A pénzintézetek becslése szerint az adósok mintegy 10 százaléka él majd a lehetőséggel, ám az egekbe szökő frankárfolyam miatt ma már senki sem tudja, hányszorosára nőhet az érdeklődés. A jogszabály szerint rögzített árfolyamon a közjegyzői okirat benyújtása utáni második részletet lehet fizetni.
 
A gyakorlatban erre leghamarabb szeptemberben kerülhet sor, de csak akkor, ha valakinek a hónap második felében van a fordulónapja, és gyorsan elintézi a papírmunkát. Az igénylők többsége ezért októberben fizethet először alacsonyabb részletet.
 
Kérdés, mekkora egyszeri költséggel jár a csökkentés. A kormány elvárja a bankoktól, hogy ingyen vagy minimális díjjal tegyék lehetővé az árfolyamrögzítést. Az általunk megkérdezett OTP-nél, MKB-nál és CIB-nél nem kell fizetni a meglévő hitelszerződés módosításáért, illetve a gyűjtőszámlahitel megkötéséért, az Erste Bank viszont ügyleti kamatot számít fel. Két összeget mindenféleképpen ki kell fizetniük a rögzítéssel élő hiteleseknek: a tulajdoni lap legfeljebb 6250 forintos árát és a közjegyzői díjat.
 
Utóbbi biztosan minden bankra érvényes fix díj lesz, erről egyezett meg a közjegyzői kamara képviselője két minisztériummal és a bankszövetséggel tegnap. Hogy pontosan mekkora összeg, azt jövő héten határozzák meg, a közjegyzők 10-20 ezer forintot javasoltak. Enélkül a jelenlegi jogszabály szerint egy ötmillió forintos hi telnél a közjegyzők akár 56 700 forintot is elkérhetnek az okiratba foglalásért.
 
Ha az adósoknál életbe lép az árfolyamgát, svájci frank esetében a 180 forinton rögzített árfolyam fö-lötti tartozást egy forintalapú gyűjtőszámlára vezetik. Ez egy áthidaló hitel, amelynek kamatozását a jegybanki alapkamattal csaknem megegyező, jelenleg 6 százalék körüli háromhavi budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) alapján határozzák meg.
 
Az OTP Bank nemcsak az állami programban vesz részt, hanem saját árfolyamrögzítéses konstrukciót is indít. A pénzintézet magasabb árfolyamokat határoz meg – a frankot 200, az eurót 265, a japán jent 2,20 forinton rögzítik –, de az igényeket 2012. március 31-ig lehet benyújtani. A nehéz helyzetű adósoknak a bankok saját fizetéskönnyítő megoldásait is érdemes mérlegelniük.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.

    2024.08.15.
  2. Tetőzik a Perseida meteorraj

    Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.

    2024.08.12.
  3. 1100 éve Európában

    Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.

    2024.08.06.
  4. Folytatódik a nyári ellenőrzés

    Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.

    2024.08.04.