Mától szabadon főzhetünk otthon magunk is pálinkát

 Hétfőtől hatályos a párlatok magánfőzésére, valamint a bérfőzésére vonatkozó új jövedéki adó szabályok, adómentesen lehet például saját fogyasztásra előállítani évente 50 liter 86 fokos párlatot. A saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél 50 literig nemcsak jövedéki adót nem kell fizetni, hanem a főzést sem kell sehol előre bejelenteni, és a készüléket (100 liter alatt) nem kell engedélyeztetni.
2010.09.27. 07:54 |
Hétfőtől hatályos a párlatok magánfőzésére, valamint a bérfőzésére vonatkozó új jövedéki adó szabályok, adómentesen lehet például saját fogyasztásra előállítani évente 50 liter 86 fokos párlatot. A saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél 50 literig nemcsak jövedéki adót nem kell fizetni, hanem a főzést sem kell sehol előre bejelenteni, és a készüléket (100 liter alatt) nem kell engedélyeztetni.
 
 
 
 Az eladásra szánt pálinkánál, vagy ötven liter feletti mennyiség főzésénél továbbra is a régi szabályozás érvényes, tehát ugyanannyi jövedéki adót kell fizetni, mint eddig a kereskedelmi főzdéknek. A VPOP emlékeztet: az új rendelkezések szerint magánfőzésben a 18. életévét betöltött személy saját, vagy vásárolt gyümölcsből évente, kizárólag személyes fogyasztásra 50 liter 86 fokos párlatot állíthat elő adómentesen. Ez 86 liter 50 fokos, vagy 100 liter 43 fokos párlatnak felel meg. E mennyiség fölött, illetve ha a párlatot a magánfőző értékesíteni kívánja, meg kell fizetni a jövedéki adót, és az előállítást a vámhatóságnak három nappal korábban be kell jelenteni.
 
 Magánfőzést végezni legfeljebb 100 liter űrtartalmú lepárló berendezésben lehet, amit a vámhatóságnak nem kell bejelenteni. Egy háztartásban akkor is csak 50 liter párlat állítható elő adómentesen, ha abban több magánfőző él: az adómentes mennyiséget a háztartásban élő magánfőzők nem vonhatják össze - hívják fel a figyelmet.
 
 Lepárló berendezést gyártani, értékesíteni kizárólag a vámhatóság engedélyével lehet.
 
 A párlatot értékesíteni akkor lehet, ha a magánfőző kistermelőnek minősül, és megfizette a jövedéki adót. Az értékesítés palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben és párlat zárjeggyel ellátva, a kistermelő saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás, vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében történhet.
 
 A bérfőzdékben előállított párlat után 50 literig nem kell megfizetni a jövedéki adót, az a fölötti mennyiségre a jövedéki adó 2010-ben 1.380 forint, 1 liter 50 fokos párlat esetében.
 
 A részletes szabályozás a Vám- és Pénzügyőrség honlapján olvasható, vagy személyesen a területileg illetékes regionális ellenőrzési központok adnak felvilágosítást, amelyek címéről és egyéb információkról a helyi tarifával éjjel-nappal hívható Információs Központnál a 06-40-346-262 telefonszámon érdeklődhetnek.
 

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.

    2024.08.15.
  2. Tetőzik a Perseida meteorraj

    Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.

    2024.08.12.
  3. 1100 éve Európában

    Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.

    2024.08.06.
  4. Folytatódik a nyári ellenőrzés

    Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.

    2024.08.04.