Az európai uniós csatlakozás lényegében nem volt hatással a magyarok nyelvtanulási kedvére. A felmérések szerint honfitársaink még mindig angolul vagy németül tanulnak előszeretettel, az orosz nyelvtudás ezzel szemben a teljes lakosság körében alig mérhető. Magyarországon egyébként ma továbbra is az angol és a német számít slágernyelvnek. A legnagyobb arányban még mindig a legfiatalabbak igyekeznek elsajátítani Shakespeare nyelvét: ezt mutatja az is, hogy B1 (azaz nagyjából alapfoknak megfelelő) szinten a 15-19 évesek 87 százaléka angol, 13 százaléka pedig német nyelven tud megszólalni.
Az európai uniós csatlakozás lényegében nem volt hatással a magyarok nyelvtanulási kedvére. A felmérések szerint honfitársaink még mindig angolul vagy németül tanulnak előszeretettel, az orosz nyelvtudás ezzel szemben a teljes lakosság körében alig mérhető.
Az a tény, hogy Magyarország két évvel ezelőtt az Európai Unió tagjává vált, lényegében nem befolyásolta a polgárok nyelvtanulási kedvét. A változás már jóval hamarabb, valamikor a kilencvenes évek derekán bekövetkezett – állította a BruxInfónak nyilatkozva Rozgonyi Zoltán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke. A privatizáció időszakától kezdve ugyanis a vállalati képzések és a nyelvtanfolyamok tekintetében egyfajta felfutás volt tapasztalható, majd 2000/2001. körül az állami és a vállalati szférában csökkent a nagyvolumenű képzési programok száma.
Magyarországon egyébként ma továbbra is az angol és a német számít slágernyelvnek. A legnagyobb arányban még mindig a legfiatalabbak igyekeznek elsajátítani Shakespeare nyelvét: ezt mutatja az is, hogy B1 (azaz nagyjából alapfoknak megfelelő) szinten a 15-19 évesek 87 százaléka angol, 13 százaléka pedig német nyelven tud megszólalni. A kor előrehaladtával a számok lassan kiegyenlítődnek, hiszen a 20-24 év közöttiek (tehát tipikusan az egyetemista, főiskolás korúak) körében ez az arány 61-31-re olvad, „természetesen” még mindig az angol javára. Az idősebbek körében egyharmad súllyal már megjelennek az egyéb nyelvek is.
Amennyiben nyelvtanulásra kerül a sor, az összlakosságon belül az emberek kétharmada még mindig az angolt választja. A teljes felnőtt lakosságra kivetítve egyébként elmondható, hogy 25 százalék, azaz minden negyedik ember legalább egy idegen nyelvből B1 szintű nyelvtudással rendelkezik, 11 százalékuk pedig B2-es szintű (azaz középfok körüli) nyelvtudással bír. Ugyanezen a szinten (tehát a B2-esen) legalább két idegen nyelven a magyarok 7 százaléka tud kommunikálni. Rozgonyi Zoltán elmondta, hogy Európában ezzel az adattal az utolsó között kullogunk, melynek oka a hazai nyelvoktatási rendszer elmaradottsága, valamint, hogy az utóbbi években a főiskolákról, egyetemekről kikerülő fiatal tanárok nyelvi szintje és módszertani felkészültsége gyakorta nem megfelelő. Továbbá nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy az európai országok egy részében eleve többnyelvű környezet alakult ki (ilyen lehet például Luxemburg vagy a balti államok), ahol általános, hogy egy vagy több idegen nyelvet tulajdonképpen anyanyelvként használnak az emberek.
A tanulási múltat tekintve (azaz, hogy milyen hosszan tanítanak egy adott nyelvet) egyébként még mindig az orosz vezet, ugyanakkor a teljes lakosság körében a tényleges nyelvtudás alig volt kimutatható (alig pár százalék). Rozgonyi Zoltán szerint mindez a motiváció hiányára vezethető vissza, egyúttal kiemelve azt is, hogy a motiváció még mindig a nyelvtanulás hatékonyságának legfőbb tényezője, melyre a nyelvtanároknak alapvetően építeniük kellene. Hazánkban egyébként a legtöbben még mindig a munkájuk vagy a továbbtanulás miatt vágnak bele a nyelvtanulásba. A NYESZE adatai szerint azonban egyfajta általános értékorientáltság is szerepet játszhat az idegen nyelvek elsajátításában, azaz sokan akkor is hasznosnak tanulják más népek nyelveinek a megtanulását, ha tudják, hogy annak nem lesz konkrét anyagi hozadéka a hétköznapokban.
A felmérések azt mutatják, hogy ma Magyarországon az emberek kétharmada rendszeresen találkozik idegen nyelvekkel (ez leginkább idegen nyelvű tévéműsorok nézését jelenti). Érdekes adat ugyanakkor, hogy a hétköznapokban, munkájuk során állításuk szerint viszonylag sokan, a megkérdezettek 30 százaléka használja valamilyen formában az idegen nyelveket.
Általánosságban elmondható, hogy a nyelvtudást tekintve viszonylag éles demográfiai határvonal húzható. A fiatalok azok ugyanis, akik a legjobban tudnak idegen nyelveken kommunikálni. A legjobb eredményt ebből a szempontból is a 25 év körüliek (tehát a tipikusan egyetemista, főiskolás korúak) produkálták: 41 százalékuk ugyanis legalább B1 szinten beszél valamilyen idegen nyelven. A 25-29 év közöttiek körében ez az arány már alacsonyabb, 23 százalék körüli, a 15-19 éves korosztály körében pedig 33 százalékos. A nyelvtanulást, nyelvtudást tekintve nem mindegy az sem, hogy valaki nagyvárosban vagy kistelepülésen él. A szakember szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy több lehetősége van annak, aki egy nagyváros lakója, hiszen az elérhető távolság, az időbeosztás vagy a nagyobb választék általában a nagyobb településeken élőknek kedvez. Arról nem is beszélve, hogy – akár a jobb álláslehetőségek okán – a nagyvárosok lakói közvetlenebbül érzik a nyelvtanulásba történt vagy történő befektetés megtérülését.
Magyarországon ma még mindig a közoktatás a nyelvtanulás alapvető helyszíne, hiszen az emberek többsége még mindig az általános, a közép- vagy a felsőoktatási intézményekben sajátít el egy-egy idegen nyelvet, ugyanakkor jelentős a súlya a magántanári és a tanfolyami tanulásnak is.
Rozgonyi Zoltán a jövőbeni tendenciákat boncolgatva rámutatott, hogy a nyelvtanulási igény a közeljövőben várhatóan nem fog csökkenni, 10-15 év múlva ugyanakkor némi visszaesésre lehet számítani, de – mint mondta – ez sem lesz drámai mértékű. Úgy vélte, hogy az angol nyelv dominanciája a jövőben csak tovább nő majd. A szakember a többi nyelvről szólva nem tartotta kizártnak, hogy a környező országok nyelveire a meglévő tudásnál nagyobb szükség lenne. Hozzátette azt is, hogy az újlatin nyelvekre is folyamatosan van igény, de ennek mértéke össze sem hasonlítható a német és főként az angol iránti érdeklődéssel.
Az Európai Bizottság kedden hozza nyilvánosságra legfrissebb Eurobarometer-felmérésének eredményeit, mely „Európaiak és nyelveik” (Europeans and their Languages) címmel az uniós polgárok nyelvi kompetenciáját vette górcső alá. A nyelvoktatás központi témája lesz az oktatási miniszterek február 23-án esedékes tanácskozásának is. A legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint, melynek eredményeit tavaly szeptemberben tárták a nyilvánosság elé, az európaiak fele vallotta azt, hogy beszél egy idegen nyelvet. Akkor a magyaroknak csupán 29 százaléka állította ugyanezt, amivel hazánk az utolsó helyet foglalta el a 25 tagúra bővült EU-ban.
