Megbukott a pályázatokkal való 900 milliós csalási kísérlet

 A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) munkatársai jelentős, 900 millió forintos csalási kísérletet akadályoztak meg, melyet 140, az ország legkülönbözőbb területein tevékenykedő mikro- és kisvállalkozás részvételével próbált megvalósítani egy pályázatíró cég. A „kaptár-modell”-nek keresztelt mechanizmus egy olyan megtévesztési kísérlet, melynek fő kitervelője és valószínűsíthető haszonélvezője is egy –a szálakat háttérből mozgató – pályázatíró cég.

2008.02.13. 19:02 |
 A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) munkatársai jelentős, 900 millió forintos csalási kísérletet akadályoztak meg, melyet 140, az ország legkülönbözőbb területein tevékenykedő mikro- és kisvállalkozás részvételével próbált megvalósítani egy pályázatíró cég. A „kaptár-modell”-nek keresztelt mechanizmus egy olyan megtévesztési kísérlet, melynek fő kitervelője és valószínűsíthető haszonélvezője is egy –a szálakat háttérből mozgató – pályázatíró cég.

 A MAG által kiírt GOP-2007-2.1.1/A pályázatok kapcsán végzett vizsgálatokat követően a NFÜ feljelentést tett az illetékes hatóságoknál.

 A pályázati kiírás csak formai követelményeket tartalmazott, melyeknek megléte – és ezek igazolása – esetén kedvező elbírálásra számíthatott a pályázó. A GOP-2007-2.1.1/A pályázatok kapcsán nehézséget csak az okozhat a résztvevők számára, hogy átmenetileg a befektetés teljes összegét biztosítani kell, a 30% százalékos támogatás csak utólag áll rendelkezésre. Azok, akik vissza akartak élni a lehetőséggel, abban bízhattak, hogy a pályázatok nagy száma miatt a hatóságoknak nincs elegendő kapacitása az ellenőrzésre. Ebben az esetben azonban már a pályázatok döntés-előkészítési folyamata során fölmerült a visszaélés gyanúja, mivel a különböző pályázatokban több azonosságot is felfedeztek. 

 Valamennyi esetben ugyanaz a pályázatíró cég készítette a beadott dokumentumokat. Az esetek többségében a támogatandó fejlesztésekhez szükséges árajánlatokat adó társaság is megegyezett –szinte minden esetben ugyanarról az árajánlatról volt szó. A saját erő meglétét igazoló dokumentumokat legtöbbször ugyanaz a két-három személy szignálta tanúként. A pályázó mikrovállalatok székhelye sokszor olyan település volt, ahonnan számukra nem volt lehetőség a pályázaton való részvételre, ugyanakkor pályázatukban olyan települést jelöltek meg, amely nem szerepelt a cégkivonataikban. A megjelölt megvalósítási helyszínek távol estek a pályázók székhelyétől.

Tovább erősítette a gyanú megalapozottságát, hogy amikor a társaságokat a hatóság értesítette egy várható ellenőrzésről, mindannyian visszaléptek a pályázaton való részvételtől. A „kaptár-modell” elnevezés azért állja meg a helyét, mert a csalás középpontjában egy viszonylag fölkészült pályázatíró cég áll. A körülményekből arra lehet következtetni, hogy egyetlen személy vagy egy szűk kör tervelte ki, készítette elő és szervezte meg a visszaélésre tett kísérletet -áll az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sajtóközleményében.