Megkezdődött a biztosjelöltek meghallgatása

 Vladimír Spidla cseh és Ján Figel szlovák jelöltekkel megkezdődött a Barroso-bizottság tagjainak európai parlamenti meghallgatása. Az euróképviselők két héten át faggatják a leendő végrehajtó testület 24 tagját, akik közül Kovács László csütörtökön kerül sorra. Előbb a cseh, majd a szlovák biztosjelöltet hallgatták meg az Európai Parlament (EP) illetékes bizottságai a hétfőn kezdődött és majdnem két hétig tartó "vizsgán", amely során a november elsején hivatalba lépő új Bizottság tagjai számot adnak felkészültségükről és feladatra való alkalmasságukról.

2004.09.29. 07:06 |

 Vladimír Spidla cseh és Ján Figel szlovák jelöltekkel megkezdődött a Barroso-bizottság tagjainak európai parlamenti meghallgatása. Az euróképviselők két héten át faggatják a leendő végrehajtó testület 24 tagját, akik közül Kovács László csütörtökön kerül sorra.

 Előbb a cseh, majd a szlovák biztosjelöltet hallgatták meg az Európai Parlament (EP) illetékes bizottságai a hétfőn kezdődött és majdnem két hétig tartó "vizsgán", amely során a november elsején hivatalba lépő új Bizottság tagjai számot adnak felkészültségükről és feladatra való alkalmasságukról.

Több magyar EP-képviselő is kérdezte Spidlát

 Vladimír Spidla korábbi cseh kormányfő, aki a szociális, foglalkoztatási és esélyegyenlőségi tárcáért lesz felelős a "kollégiumban" bevezetőjében annak előmozdítását nevezte legfontosabb céljának. Ez azért szükséges, mondta, hogy hatékony egyensúly jöjjön létre a gazdasági fejlődés és a foglalkoztatás, valamint a szociális biztonság között. "Az európai szociális modell versenyképességünk lényeges összetevője. Téved az, aki azt hiszi, hogy ennek a modellnek az elhagyása a versenyképesség bajnokává fog avatni minket" - hangsúlyozta.

 Spidla - aki végig anyanyelvén válaszolt a kérdésekre - úgy vélekedett, hogy Európának elegendő potenciálja van a lisszaboni versenyképességi célok elérésére. A biztosjelölt fontosnak tartja, hogy a társadalmi párbeszéd kiszélesítését, miként a vállalatok tömeges áttelepülésének megakadályozását is Európán kívülre.

 A képviselők elsősorban a munkaidős irányelv és az esélyegyenlőség témakörében kérdezték a jelöltet, aki több alkalommal is kénytelen volt beismerni, hogy ismeretei egyelőre hézagosak néhány részletkérdésben. Kósáné Kovács Magda az EP szociális és foglalkoztatási bizottságának tagja utólag mindenesetre úgy értékelt, hogy Vladimír Spidla "korrekt és alapos" válaszokat adott meghallgatásán.

Figel lendületet adna a tudásalapú társadalomnak

 Spidlát az a Ján Figel váltotta, aki az oktatásért, a képzésért, a kultúráért és a többnyelvűségért felel majd a jövendő Európai Bizottságban. Figel a tudásalapú társadalom létrehozásának uniós előmozdítására kíván nagy hangsúlyt helyezni, ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy az oktatás és a képzés mennyire nélkülözhetetlen eleme a lisszaboni akciótervnek. A szlovák biztosjelölt számadatokkal és grafikonokkal igyekezett illusztrálni Európa lemaradását az oktatásra fordított köz- és magánkiadásokban Japánhoz és az Egyesült Államokhoz képest. Elmondta, hogy a különböző diák- és pedagógus csereprogramok (Erasmus, Comenius, Leonardo) eddigit jelentősen meghaladó anyagi ösztönzésével kísérel meg javulást elérni ezen a területen. A Bizottság a szakképzésre fordított uniós források megháromszorozását is el szeretné érni.

 Hegyi Gyula, a kulturális bizottság egyik magyar tagja arról érdeklődött, hogy a Bizottság milyen eszközökkel kívánja elősegíteni azt, hogy a roma gyerekek ne hulljanak ki az iskolarendszerből, és teljes körű oktatást kapjanak. A biztosjelölt az Európai Unió és a nemzeti kormányok együttes felelősségének nevezte, hogy második esélyt adjanak azoknak a cigánygyerekeknek és fiataloknak, akik kihullottak az oktatási rendszer különböző intézményeiből. Kifejtette: "ha komolyan gondoljuk, hogy a cigányokat integráljuk, akkor biztosítani kell számukra a hozzáférést az óvodától kezdve az oktatás minden szintjéhez, valamint azt is biztosítanunk kell, hogy azok, akik a tanulást abbahagyták, második esélyt kapva folytathassák azt".

 Schmitt Pál a kulturális bizottság alelnöke azokra a konkrét intézkedésekre volt kíváncsi, amelyeket a leendő biztos tervez a többnyelvűség és a kisebbségi nyelvek előmozdítása érdekében. A szlovák biztosjelölt úgy vélte, hogy az Unió egészéhez hasonlóan az egyes országokon belül is a sokféleségnek és a toleranciának kell érvényesülnie. "Erre az a legjobb válasz, ha a kisebbségek részt vesznek a közéletben, annak minden szintjén" - szögezte le, örvendetesnek nevezve, hogy (uniós szinten) "egyre korrektebb a kisebbségekkel". Figel szerint a következő bővítéseknél is ennek elősegítését kell szem előtt tartani, így például a Nyugat-Balkán integrációja során.
 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.