Megkezdődött a mobilitás éve az Európai Uióban

 Majdnem egymillió, EU-szerte betöltendő állást tettek közzé egy új uniós álláskereső honlapon, amelyet az úgynevezett munkavállalói mobilitás európai évének kezdete alkalmából hoztak létre. "Munkavállalói mobilitás: jog, választás vagy lehetőség?" elnevezésű brüsszeli konferencián José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Vladimír Spidla munkaügyi biztos és Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter megnyitotta a munkavállalói mobilitás európai évét.

2006.02.22. 07:35 |

 Majdnem egymillió, EU-szerte betöltendő állást tettek közzé egy új uniós álláskereső honlapon, amelyet az úgynevezett munkavállalói mobilitás európai évének kezdete alkalmából hoztak létre. 

 "Munkavállalói mobilitás: jog, választás vagy lehetőség?" elnevezésű brüsszeli konferencián José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Vladimír Spidla munkaügyi biztos és Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter megnyitotta a munkavállalói mobilitás európai évét. 

 A mobilitás európai évének célja, hogy növelje a más országban vagy új munkakörben való elhelyezkedés előnyeinek ismeretét és jobb megértését, és rávilágítson arra, hogyan segítheti elő az Európai Unió a munkavállalói mobilitását. 

Ragaszkodnak lakóhelyükhöz az európaiak 

 Az alkalomból Brüsszelben közzétett adatok szerint jóllehet a lakosság 53 százaléka kiemelten fontosnak tartja a munkavállalói és utazási szabadságot, ma az európaiaknak csak mintegy 2 százaléka él származási országán kívül egy másik EU-országban. Ez az arány az utóbbi harminc évben alig változott. Az európaiak a munkahelyüket sem változtatják túlságosan gyakran: átlagosan 10,6 évig maradnak egy-egy állásban az Európai Unióban, szemben az Egyesült Államokkal, ahol az átlag 6,5 év. Magyarországon, Ausztriában és Írországban a lakosságnak csak egynegyede lenne kész külföldön munkát vállalni, míg például Lengyelországban ez az arány eléri az 50 százalékot is. 

 "Ma, amikor az EU fokozott növekedésre és több munkalehetőség teremtésére törekszik, még az eddiginél is fontosabb hozzásegíteni a munkavállalókat ahhoz, hogy új országban vagy ágazatban próbáljanak szerencsét. A változás új készségek elsajátításával és új tapasztalatokkal jár, amelyek a mai globális gazdaságban mind a dolgozóknak, mind a munkaadóknak rendkívül hasznosak" - áll a témáról kiadott bizottsági közleményben. 

 Spidla biztos azt hangsúlyozta: "a szabad mozgás alapvető jog az Európai Unióban, amellyel a lehető legteljesebben élnünk kell. A mozgás tanulásra, munkára és továbbképzésre egyaránt alkalmat nyújt. A munkavállalóknak új készségekre és képességekre, Európának pedig rugalmas munkavállalókra van szüksége." 

 A konferencián felavatott az EURES álláshirdető honlapon Európa 28 országából csaknem egymillió álláslehetőség mellett megtalálhatók annak a 700 tanácsadóból álló hálózatnak az adatai is, amely a munkavállalók mobilitásához hivatott segítséget nyújtani. 

Konferencia, tanulmány, kampány a mobilitásról 

 Az európai év tízmillió eurós költségvetését a mobilitással kapcsolatos tudatosságot elősegítő projekteknek és nagyobb rendezvények szervezésének szentelik: ilyen lesz a júniusban tartandó bécsi mobilitáskonferencia és a szeptemberi európai állásbörze, amelynek keretében több mint ötven európai városban szerveznek állásbörzéket. A tervek között szerepelnek az egyik európai televíziós csatornán, valamint 2006 decemberében Párizsban megrendezendő mobilitási estek, az európai metrókban terjesztett újságokban indítandó reklámkampány, a mobilitás értékeit felmutató új filmek, s a munkavállalói mobilitás európai évének szentelt weboldalon megjelenő vita- és információcserélő lehetőség is. 
Tervezik a mobilitás hatásairól, valamint az erre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás javításáról szóló tanulmányok elkészítését is. A dolgozók mobilitásához legnagyobb mértékben hozzájáruló szervezetet európai díjjal jutalmazzák. 

 Az uniós lakosság széles körében közvélemény-kutatásokat végző Eurobarométer egyik közelmúltban folytatott felmérése során a megkérdezettek többsége elismerte, hogy a mobilitás kedvező lehet a munkavállalási kilátások szempontjából. Ezt a statisztikák is igazolják. Ugyanebből a felmérésből az is kiderül, hogy míg a származási területükön kívül is munkát keresők 59 százaléka talált állást egy éven belül, addig a helyben maradóknak összesen csak 35 százaléka. 
 
 Noha a mobilitás Európában még korlátozott, az iránta tanúsított érdeklődés figyelemre méltó. Az EuropeDirect szolgálat szerint, amely az EU-ra vonatkozó bármely kérdésre bármely EU-nyelven válaszol (telefonszám: 00 800 6 7 8 9 10 11), a beérkező kérdések 25 százaléka vonatkozik a mobilitásra. 
 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.