-
Újévi táncház
Jókívánságokat tartalmazó újévi képeslap készül a kézműves műhelyben, az újesztendő dalai szólalnak meg a népi gyermekjátszóban, a Csikóbálban a Junior csoport mutatja be tánctudását, míg a felnőttek jobbágytelki táncokat tanulhatnak. A Malom utcai Táncházban január 11-én, szombaton 17 órakor kezdőik az újévi táncház.
2025.01.10. -
Évadnyitó a Vörösmarty Társasággal
Irodalom, zene és képzőművészet is helyet kap a Vörösmarty Társaság évnyitóján. A január 11-én, szombaton 16 órakor kezdődő eseményre érkezők megismerhetik a Társaság alkotóit, vezetőségét és frissen alakult énekkarát.
2025.01.10. -
Utazó makettkiállítás
A holokausztnak állít emléket az a két részből álló makettkiállítás amelyet a Széchenyi István Műszaki Technikumban nyitottak meg. A koncentrációs táborokat bemutató makettek két hétig lesznek láthatóak az iskolában.
2025.01.09. -
A mandala a lélek tükre
A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár folyosóin 2025 januárjában Nagy Árpádné Orosz Julianna alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Az év első kiállításán 94 kézzel festett mandalát állítottak ki.
2025.01.09.
Megkezdődtek a tervásatások az egykori koronázóbazilika területén
Székesfehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a XI. század elején kőfallal vették körül. Nem csak egy kis részét, hanem – jelen tudásunk szerint – a teljes Belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban, és mutatja a város jelentőségét.
E fal maradványainak nyomait kutatják a Nemzeti Emlékhely – Közép-kori Romkertben. Mint ismert, három hónappal ezelőtt talajradarozást végeztek el a területen annak érdekében, hogy kijelöljék az ásatás helyszínét, ahol a feltételezések szerint a középkori városfal alapozását, fagerendákat rejt a föld.
Törmelékek, faragott kövek, cserépdarabok bukkantak elő eddig a tervásatáson – mutatta meg a szelvényben kutató Pokrovenszki Krisztián.
A Szent István Király Múzeum főigazgatója, ásatásvezető régész a megkezdett feltárásról szólva elmondta, a középkori fal vonalát a tervek szerint egy méter szint mélységben érik el. Az, hogy a városfal pontosan hol megy, jelenleg nem tudják, ugyanis ezt többször átépítették, lebontották, újra visszaépítették az elmúlt évszázadokban.
„A metszett falban a különböző rétegek között megfigyelhető egy fekete, porózus réteg, amely tele van vassalakkal, azaz égés nyomait őrzi. Ez alatt jelentkezik egy olyan habarcsos, köves réteg, amely közel lesz ahhoz, amit keresünk. A talajradarozás során készült radargrammon pont ezen a részen látszódik valami anomália. A következő napokban ezt körbe bontjuk, a feltáruló leletanyagot megnézzük, és készítünk egy metszetet is. Reményeink szerint újabb adatokhoz juthatunk majd a helyszín középkorát tekintve.” – tette hozzá a régész.
Az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: a városfal hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez pedig rengeteg faanyagot használtak.
Ha a Nemzeti Emlékhelyen is sikerül megtalálni ezeket a fagerendákat, akkor a dendrokronológiai kutatásoknak köszönhetően kiderülhet az is, hogy ez a szakasz pontosan mikor épült, és – közvetve – megbízhatóan lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak.