Megszavazták a Barroso-bizottságot 

 Megszavazták a José Manuel Durao Barroso vezetésével megalakult Európai Bizottságot, tagjai között a magyar Kovács Lászlóval, az Európai Parlament képviselői csütörtökön Strasbourgban. A jelenlévők egyszerű többségi szavazásával döntő voksoláson a bizottság jelentős többséggel, 449 igen, 149 nem szavazattal, illetve 82 tartózkodással kapott bizalmat a parlamenttől. Josep Borrell Fontelles parlamenti elnök a demokrácia nagy győzelmének nevezte a szavazást, amely szerinte az egész Európai Uniót demokratikusabbá teszi. Barroso a voksolás után őszinte köszönetét fejezte ki, és kijelentette, tudatában van, hogy a parlament véleménye jelentős felelősséget hárít személyesen rá is. 

 Barroso a szavazás előtt bejelentette, hogy hatékony és erős bizottság jóváhagyását kéri a parlamenttől. A végszavazás előtt a képviselőtestület nagy többséggel jóváhagyott egy határozatot, amely több frakció javaslatára a két intézmény közötti együttműködést hivatott megújított alapokra helyezni, beleértve a biztosokkal szembeni bizalom megvonásának esetleges jelzését is. 

Építő együttműködés a parlament és a bizottság között 

 Hans-Gert Pöttering, a néppárti frakció elnöke elmondta, üdvözlendő a két intézmény közötti együttműködés fejlődése, amely demokrácia előrehaladásának irányában hat. Martin Schulz, a szocialisták vezetője egyebek között azt hangoztatta, hogy a parlament és a bizottság közti partnerség kiterjesztésével az uniós lakosság is nyer. Graham Watson, a liberális frakció vezetője üdvözölte az új bizottság együttműködési készségét, és építő jellegű kooperációt ígért. E három frakció együttes szavazata már önmagában biztosította a jelentős többséget Barroso bizottságának. 

 Daniel Marc Cohn-Bendit, a zöldek képviseletében bírálta Barrosot, hogy a bizottság előző összeállítását ért kritikáknak csak a felét orvosolta, különös tekintettel a holland Neelie Kroes testületben tartására. Frakciójának nem szavazatát előrejelezve bírálta a nagy frakciókat is, leszögezve, hogy mostani igen szavazatukkal gyengítették korábbi kritikáikat. 

Éles kirohanások a kis frakcióktól 

 Az úgynevezett Független Demokraták csoportját képviselő Nigel Paul Farage politikai múltjukért bírálta Kovács Lászlót, az észt Siim Kallast, Kroest, a francia Jacques Barrot-t és a brit Peter Mandelsont. A főleg euroszkeptikus erőkből álló Nemzetek Egyesült Európája nevet viselő frakció nevében felszólaló Brian Crowley nehezményezte, hogy az Európai Parlamentben belpolitikai témák uralják a vitákat és a szavazásokat. A szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen kifogásolta, hogy az "exsztálinista" Kovács László és mások a testületben maradtak, miközben Barroso elérte a hitében és elveiben szilárd Rocco Buttiglione lecserélését. 
A szélsőséges hangon megnyilvánuló vezérszónokok - különösen Farage - mondanivalóját később valamennyi nagy frakció - beleértve a zöldeket és a kommunistákat is - vezetője visszautasította, méltatlannak nevezve azt a parlamenthez. 

Bizalomra vonatkozó kitétel 

 A határozatban szerepel az a kitétel, hogy amennyiben a parlament a későbbiekben szavazással megvonja a bizalmat valamelyik biztostól, Barroso mérlegelje komolyan, hogy felkéri-e lemondásra az érintett tagot, és ha visszautasítja az EP ekképpen értésre adott kérését, igazolja döntését a képviselők előtt. Barroso megismételte, hogy egyetért ezzel a kikötéssel, de azzal nem, hogy a parlamenti bizalommegvonás automatikusan az adott biztos lemondásához vezessen. Az elnök jelezte, hogy ha szükséges, a későbbiekben kész további változtatásokra a bizottságon. Jelezte, hogy a határozat mindkét intézményt és a kettejük közti együttműködést is erősíteni fogja.