Megszavazták az Európai Parlament képviselői szerdán, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon az Európai Unióhoz, továbbá április 25-én aláírják a csatlakozási szerződéseket a két országgal. A strasbourgi plenáris ülésen 497 igen, 93 nem szavazattal, 71 tartózkodás mellett (Románia), illetve 522 igen, 70 nem szavazattal, 69 tartózkodás mellett (Bulgária) elfogadott - Bukarest és Szófia felé ajánlásokat megfogalmazó - határozatok mindazonáltal figyelmeztetik a két országot, hogy a felkészülésben nem szabad megtorpanniuk, és vállalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell.
Megszavazták az Európai Parlament képviselői szerdán, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon az Európai Unióhoz, továbbá április 25-én aláírják a csatlakozási szerződéseket a két országgal.
A strasbourgi plenáris ülésen 497 igen, 93 nem szavazattal, 71 tartózkodás mellett (Románia), illetve 522 igen, 70 nem szavazattal, 69 tartózkodás mellett (Bulgária) elfogadott - Bukarest és Szófia felé ajánlásokat megfogalmazó - határozatok mindazonáltal figyelmeztetik a két országot, hogy a felkészülésben nem szabad megtorpanniuk, és vállalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell, különben 2007 legelején esedékes belépésük - az aláírandó csatlakozási szerződés egy záradékának értelmében - egy év halasztást szenvedhet.
Bekerült a parlamenti határozatok szövegébe az is - az EU-tagországokat képviselő tanáccsal, illetve az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés nyomán -, hogy a parlament hatásköre nem ért véget a támogató szavazással, hanem a képviselők továbbra is figyelhetik a két ország felkészülését, és befolyásolhatják az azzal kapcsolatban a belépés tényleges pillanatáig hozandó uniós döntéseket.
Az Európai Bizottság novemberben még kiad egy jelentést a bolgár és a román felkészülésről: elvben ez az egyik hivatalos alkalom arra, hogy a védzáradék esetleges bevezetését fontolóra vegyék. A bizottsági országvélemény kapcsán a jövő év elejéig a parlament is újabb vitát folytat majd, és ismét jelezheti fenntartásait.
A szavazás nyomán immár bizonyossá vált, hogy április 25-én Luxembourgban aláírják a csatlakozási szerződést az EU és Bulgária, illetve az EU és Románia között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyéves belépéshalasztást lehetővé tevő záradékot ne léptesse életbe az EU, ha erre okot lát. A parlamentet - mint a múlt havi külügyi bizottsági és a keddi plenáris vitából, valamint a módosításokból is kiderült - különösen környezetvédelmi, illetve a korrupcióval és a sajtószabadsággal kapcsolatos gondok aggasztják.
A szavazás után nyilatkozva az EP magyar tagjai hangsúlyozták: Strasbourgban a különböző frakciókhoz tartozó magyar képviselők együttműködésének újabb példája volt megfigyelhető. Tabajdi Csaba (MSZP) leszögezte: "Akárcsak a Vajdaság esetében, megint kiváló volt az összjáték, és ez nagyon fontos a további jó nemzeti együttműködés szempontjából is." "A jelentés elfogadása során több közös magyar siker is született" - mutatott rá Szent-Iványi István (SZDSZ).
Egyöntetűen fontosnak tartották azt is, hogy a parlamentnek sikerült elérnie: legyen még befolyása a román és bolgár csatlakozási folyamatra, szólhasson bele, hogy a védzáradékot életbe lépteti-e az unió vagy nem.
Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) hangsúlyozta: az EP bizalmat adott Bulgáriának és Romániának, és azt is jelezte, hogy a munka neheze talán még csak most jön. "Meggyőződéses híve vagyok annak, hogy mindarra, ami az erdélyi magyarok jövőképéhez szükséges: autonómia, önigazgatás, felsőoktatás, egyházi javak visszajuttatása, csángókérdés, az elkövetkező időszaknak megoldást kell hoznia" - tette hozzá.
Szent-Iványi István hangoztatta: a szavazás Bulgáriának és Romániának, illetve az ottani magyar közösségeknek is jó hír. Kiemelte a jelentésnek azokat a pontjait, amelyek az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvét fogalmazza meg, "azokat az elveket, amelyek megnyithatják az utat a tényleges autonómia létrehozására". Fontosnak mondta azt az SZDSZ-es módosítást, amely a roma lakosság integrációjának segítésére vonatkozik.
Tabajdi Csaba meghatározó, történelmi pillanatnak minősítette a szavazást. Úgy vélte, az Európai Unió és benne Magyarország teljes garanciát kapott arra, hogy Románia teljesíteni fogja a felvételi kritériumokat a hátralévő időben. Kisebbségi szempontból is fontos, pozitív üzenetet fogadott el szerinte az Európai Parlament, benne az önkormányzatiság fogalmát és a romák integrációjára vonatkozó ajánlásokat.
Néppárti, liberális és zöld képviselők az utolsó pillanatban költségvetési problémákra hivatkozva megkísérelték őszre halasztatni a szavazást, de egy Strasbourgban rögtönzött EP-EU-elnökség egyeztetésnek köszönhetően erre végül nem került sor.
A problémát az okozta, hogy a csatlakozási szerződésben a 2007 utáni időszakra vonatkozóan szerepelnek olyan összegek, amelyekről az EU-intézmények között még nem született megállapodás - Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU kormányfői tanácsának elnöke azonban írásban biztosította a parlamentet, hogy a képviselőtestület jóváhagyása nélkül ez ügyben sem születnek költségvetési döntések.
A néppárti frakcióban ezzel a fenntartással kapcsolatban az az álláspont rajzolódott ki, hogy amennyiben a parlament egyszer enged a tanácsnak költségvetési döntési jogának megsértésében, azzal folyamatot indít el - mondta el Gál Kinga. Szent-Iványi István szerint a szavazáshalasztási kísérlet azt is jelenti, hogy vége a bővítést övező eufóriának az unióban, és jelzi, hogy a politikusok és a közvélemény az unióban jelentkező súlyos problémákért részben az új tagállamokat próbálják felelőssé tenni.
A szocialista frakció egyetértett a néppárttal abban, hogy a tanács megpróbálta semmibe venni az Európai Parlamentet, de a képviselőcsoport véleménye egységes volt abban a tekintetben, hogy emiatt nem lehet halasztás Románia és Bulgária felvételében - kommentálta a közjátékot Tabajdi Csaba.
