Mi kerüljön a magyar euróra?

 Az Országház, Kossuth, Szűz Mária, esetleg a puli vagy a túró rudi? Még nem dőlt el, hogy milyen motívumok kerülnek a magyar euróérmékre, a közös valuta magyarországi bevezetésének 2010-re halasztásával ugyanis a tervezési munkálatok is csúsznak.  
 
 A kormány tervei szerint az eurót leghamarabb 2010-ben vezethetik be Magyarországon. A magyar eurót várhatóan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Soroksáron felépülő új logisztikai központjában gyártja majd a jegybank tulajdonában álló Magyar Pénzverő Rt. (igaz, csak az érméket, az euróbankjegyeket ugyanis részben a költségek miatt valószínűleg külföldön gyártják majd).

 Korábban a kormány még 2010 előtt bevezette volna az eurót, ám a gazdasági realitás közbeszólt, a céldátumot pedig két évvel elhalasztották. Az előkészítő munkákat ennek megfelelően átmenetileg felfüggesztették, az érmék előállítását és forgalomba kerülését felügyelő MNB pedig letett arról a korábbi tervéről, hogy 2004-ben kihirdesse az eurómotí-vumokra vonatkozó tervezői pályázatot.

 Pedig az európai pénz magyarországi népszerűsítése ekkor már javában folyt: a Pénzügyminisztérium 2002-ben iskolai pályázatot hirdetett a témában, és elkészültek az első nem hivatalos felmérések is arról, hogy a magyarok többsége mit látna szívesen az érméken (az eredményeket lásd később).

Kész tervek kellenek 2008-ra

 A jegybank tájékoztatása szerint a magyar eurómotívumok kiválasztása még nem időszerű, bár 2008-ra készen kellene lenni a tervekkel, hogy 2009-ben megindulhasson a gyártás, és 2010-ben már a pénztárcánkban hordhassuk a magyar eurót.

 Az MNB szeretne számos hazai tudományos és kulturális szervezetet, többek között a Magyar Tudományos Akadémiát is bevonni a leendő döntés előkészítésébe – mondta Missura Gábor, a jegybank szóvivője. Az MNB szerint legvalószínűbb egy bizottság, vagy zsűri alakítása, amelyben helyet kapnának pénzügyi szakemberek, tudósok, művészek, közéleti személyiségek.

 „Ezeknek az érméknek valamilyen eszmeiséget kell megjeleníteniük” – mondta Missura, aki szerint az 1990-es évek közepén forgalomba került új forintbankjegyek motívumai is hasonló megegyezés eredményeként születtek meg. „A leendő magyar euróérmék Magyarország imázsát is alakítják majd külföldön” – tette hozzá a szóvivő.
 
Az észtek telefonon szavaztak 
 
 Az új tagállamok közül Észtországban már döntöttek is a leendő  motívumokról: karácsony előtt egy hetük volt az észteknek arra, hogy telefonon szavazzanak a korábban 10 legjobbnak ítélt terv közül a nekik leginkább tetszőre.

 Az euró bevezetését 2007-re tervező balti országban több mint 45 ezren szavaztak, és a voksok 27 százalékának elnyerésével végül Lembit Lőhmus országkontúrt ábrázoló tervei valósulhatnak meg.

A bankjegyekről már döntöttek

  Az EU szabályai szerint a Magyarországon használatba kerülő 5-500 eurós címletű euróbankjegyeken ugyanazoknak - a Robert Kalina osztrák tervező által 1996-ban kidolgozott - motívumoknak kell majd szerepelniük, amelyek az összes új és régi EU-tagállam bankjegyein is szerepelnek.

 A hidakat, kapukat, ablakokat, illetve az európai stíluskorszakokat ábrázoló terveket annak idején 44 pályázat közül az Európai Központi Bank (EKB) elődje, az Európai Monetáris Intézet (EMI) választotta ki. A döntést egy marketing- és dizájnszakemberekből álló 14 fős zsűri véleménye, illetve egy, az akkori tagállamokban elvégzett közvéleménykutatás eredményei alapján hozták meg.

 A 12 tagországban 2002 januárjában bevezetett euróbankjegyeken szereplő terveknél kínosan ügyeltek arra, hogy az ábrák egy tagállam valós építményeire se emlékeztessenek, és így ne érhesse elfogultság vádja az EU-t. Ugyancsak érzékeny döntés volt, hogy lemaradhatnak-e bizonyos apró szigetek a bankjegyeken szereplő Európa-térképről: végül a nyomdai lehetőségek figyelembevételével csak a 400 négyzetkilométernél nagyobb szigetek kerülhettek fel a pénzekre.

 A bankjegyekhez hasonlóan ugyanaz a dizájn az összes használatban lévő euróérme „írás” oldalán is. A nyolc címletben létező - 1,2,5,10 és 20 eurócentes és 1, illetve 2 eurós – érméken az értéktől függően háromféle minta látható, amelyek kis eltéréssel a 2004-es bővítés előtti tagországokat, illetve Európát ábrázolják. Tervezőjük a belga Luc Luycx volt