„Mi újat hozhat az online újságírás?” - címmel tartott előadást a KJF székesfehérvári könyvtárában Bodoky Tamás, az Index munkatársa, aki alig egy óra alatt világos áttekintést adott a legfontosabb témákról, többek között a vezető hazai hírportálok sajátosságairól, a látogatottság méréséről és a reklámkerülő magatartással összefüggő problémákról, valamint a bulvárosodásról és a hazai „onlinerek” demográfiai jellemzőiről is. Az Index egykori főszerkesztő helyettese elsőként a hírportálok különböző fajtáinak kategorizálásával próbálkozott, megkülönböztetve a horizontális portálokat - ahol minden információt, szolgáltatást megpróbálnak besűríteni a nyitóoldalra- és a vertikális portálokat, ahol viszont szakosodás figyelhető meg.Az amerikai és a magyar online hírmédia fejlődése közötti különbségeket vizsgálva Bodoky Tamás kiemelte: míg az USA-ban nagy tv csatornákat birtokló tulajdonosok hozták létre a legnagyobb internetes médiumokat, nálunk valamiért ez egyik off-line médiatulajdonosnak sem sikerült: a két meghatározó magyar médium (Origo, Index) egyike sem off-line médiumból nőtt ki, hanem kezdetben is kifejezetten online médiumot akartak csinálni.
Bodoky a magyar on-line újságírás őstörténetéből is felelevenített néhány jellegzetes fejezetet. A felsorolásból természetesen nem maradhatott ki a magyar portálok „archetípusa”, a Nyírő András által alapított „Internetto”, amelyből később az összes többi magyar hírportál kinőtt. Ekkor még azt gondolták, hogy például a „politika”, mint téma nem való a netre: sokkal inkább a cyber-kultúra és más egyéb „metatartalom”.
Az előadáson fontos megállapítások hangzottak el a hírtartalmakat életben tartó internetes reklámokkal kapcsolatban is. 2001 óta szinte évente duplázódik a reklámtorta –és a látogatottság is - az interneten. Mindez a látogatottság mérésén alapul: ezt egy Webaudit nevű cég végzi, ők mondják meg melyik hírportált hányan nézik, és mindenféle szempontból tudnak statisztikákat adni. Reprezentatív minta helyett mérőpontokat illesztenek az oldalakba, ezek minden alkalommal letöltődnek, amikor a látogató kattint. Az Origo-nál például 2001-től 2005-ig 1500%-al nőtt az oldalletöltés, elérték a napi 1,4 millió látogatót, az Index pedig a 600 ezret. Ebbe persze minden kapcsolódó szolgáltatás benne van: az Origo-nál a freemail használat is növeli a látogatottságot. Bodoky Tamás megállapította, hogy a növekedés motorja a nagy hírportálok esetében az önálló hírszerkesztőség által nyújtott hírszolgáltatás volt. Főleg rendkívüli események idején figyelhető meg, hogy jelentősen megugrik a vezető portálok látogatottsága és az események lecsengése utána igaz, hogy visszaesik, de már magasabb szinten stabilizálódik.
Az egyre inkább megfigyelhető bulvárosodással kapcsolatban elhangzott: az on-line szerkesztőségekben real-time statisztika van arról, milyen cikket hányan olvasnak, így rendkívül erős a visszajelzés az olvasói igényekről. És hogy mi kell az olvasónak? Vér és szex: a bűncselekményekkel és szexuális témákkal kapcsolatos cikkekre sokkal többen kattintanak. Bodoky ezt azzal magyarázza, hogy nő az internet penetráció, egyre alacsonyabb iskolázottságú rétegek lépnek be felhasználóként. Véleménye szerint, amíg 10-15% volt az internethasználat aránya, addig jellemzően diplomás, fiatal magas státuszú emberek olvasták az oldalakat. Ma már kemény verseny van a portálok között a látogatókért: az egyetlen életképes modell az üzleti modell, ahol hirdetésekkel fedezik a tartalom előállításának költségét. Aki lemond a bulvárról, elsüllyed a versenyben.
Azt azonban csak később pedzegette az előadó, hogy ezzel a modellel is egyre nagyobb probléma van. A látogatók utálják a pop-up bannereket, a villogó, idegesítő hirdetéseket, amelyeket megpróbálnak minél hamarabb bezárni, vagy eleve elkerülni: az ad-blockereket ma már a hírportálok látogatóinak két számjegyű (!) százaléka használja, komoly anyagi kárt okozva ezzel a hírportáloknak. A megbízók csak a letöltődött hirdetés után fizetnek, aki nem fogyaszt reklámot, a hírforrásnak okoz kárt, kevesebb pénz jut a tartalom előállítására.
Bodoky Tamás érdekes adatokat közölt az „onlinerek” demográfiai jellemzőiről is. A „hardcore” internetezők jellemzője az USA-ban: 40%-uk 18 és 35 év közötti, 60%-uk 35-nél idősebb(!), érdekes, az is, hogy 70%-uk férfi. Magyarországon 6500 Index olvasót teszteltek, ez persze nem reprezentatív a magyar internetezőkre, mégis megdöbbentő az eredmény. Az Index látogatók 90%-ánál elsődleges tájékozódási forrás az Internet, 25%-uk 8 évnél régebb óta használja az internetet hírforrásként. Különösen a friss híreknél van előnye a netnek. Az internetezők 50% - a „alap esetben” gyakran néz tévét, 37% -a gyakran hallgat rádiót, 32% pedig gyakran olvas nyomtatott sajtót. A legfrissebb hírek esetében viszont drasztikusan csökken a hagyományos médiumok aránya: ilyenkor szinte mindenki kizárólag interneten tájékozódik.
