-
Koszorúzás a '48-as emlékhelyeken
A hagyományokat követve, nemzeti ünnepünkre készülve városszerte koszorúzásokat tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyein Székesfehérváron. A város Önkormányzata, a Fejér Vármegyei Önkormányzat és az intézmények képviselői összesen kilenc helyszínen helyezték el az emlékezés virágait.
2025.03.14. -
Fehérváriak elismerése
Németh Mariann, a Vörösmarty Színház rendezőasszisztense a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést, Bobory Zoltán költő József Attila díjat, Dr. Molnár András, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetését, L. Simon László Magyarország Babérkoszorúja díjat, míg Pély Barna Máté Péter díjat vehetett át.
2025.03.14. -
Módosított program március 15-én
Székesfehérvár hagyományosan az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelgő megemlékezésekkel és családi, közösségi rendezvénnyel készül március 15-ére. Az időjárás-előrejelzések szerint idén változékony, esős-szeles időjárás várható a nemzeti ünnepen, ezért módosításokkal, de minden programot szeretnének megvalósítani.
2025.03.14. -
Koszorúzás a hősök tiszteletére
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek Székesfehérváron. Több emlékhelyen koszorúkat helyeztek el.
2025.03.14.
„Miben hasonlítunk és miben különbözünk?" - Bauer Bence előadása az MCC-ben

A székesfehérvári MCC vendége volt Dr. Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének igazgatója. Az előadáson szó esett a migrációról, az atomenergia megszüntetéséről, Németország jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről.
A vendégelőadó beszélgetőpartnere Schlegl Kristóf a Magyar-Német Intézet munkatársa volt, aki jelenleg a Passaui Egyetem és az Andrássy Egyetem kettős diplomát adó mesterképzésén tanul Nemzetközi kapcsolatok és Politikatudomány szakon. Schlegl Kristóf németül, magyarul és angolul, valamint franciául és olaszul beszél, anyai ágon félig magyar, így a beszélgetést a jelenlévők nagy örömére magyarul moderálta.
Dr. Bauer Bence több mint 20 évet élt Németországban, ahol jogi egyetemet végzett, idehaza az Andrássy Egyetemen szerzett posztgraduális képesítést. 10 évig dolgozott a Konrad-Adenauer-Stiftung kötelékeiben, ahol a magyarországi képviselet projekt-koordinátoraként és képviseletvezető-helyetteseként az itthoni képzési programokért, a gyakornok- és ösztöndíjrendszerért, a partnerkapcsolatokért, valamint a politikai beszámolókért és anyagokért felelt. Brüsszelben az Európai Néppárt hallgatói szervezetét vezette.
Dr. Bauer Bence elmondta, hogy a Magyar-Német Intézet vezetőjeként legfőbb célja, hogy információcserével, kapcsolatok kiépítésével fórumot teremtsen a Magyarország és Németország közötti politikai, tudományos és társadalmi párbeszédnek. Az Intézet kutatásaival, háttérelemzéseivel, előadásaival hozzájárul ahhoz, hogy itthon jobban meg lehessen érteni Németországot, de ahhoz is, hogy Németországban jobban meg lehessen ismerni és érteni hazánkat.
Bauer előadásában érintette a jelenleg Németországban hatalmon lévő, úgynevezett jelzőlámpa koalíció (a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek, és a liberálisok (FDP)) együttes kormányzása által meghatározott irányvonalakat, Németország energiapolitikája révén elmondta, hogy a Zöldeket mindig is az atomenergia-ellenesség, illetve a megújuló energiákra történő átállás jellemezte. Hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után a Zöldek az azonnali energiaimport-stopot követelték Oroszországot illetően, mostanra viszont súlyos gondokat okoz az, hogy csökken a mennyiség. Bauer szerint emiatt már az is kétséges, hogy Németország leálltja-e az utolsó három atomerőművét, amit az év végére tervezett, tekintettel arra, hogy a CDU-ból, de még a liberális FDP-ből is sokan ezek üzemeltetésének meghosszabbítását követelik.
Az est folyamán a jelenlévők olyan kérdésekre kaphattak még választ, mint pl. „Miben különbözik a német föderális berendezkedés a hazai rendszertől?” „Milyen a németországi családtámogatási rendszer?”
Az előadás végén alkalom nyílt kötetlenebb, jó hangulatú beszélgetésre, kérdésfeltevésekre, a kérdések révén további számos érdekességet tudhattunk meg a két ország médiahelyzetére vonatkozóan, valamint kulturális-, testvérvárosi- és tudományos kapcsolatait illetően.