Födémszigetelés fújható szigetelőanyaggal - Forrás: KontaktBau Szigeteléscentrum
Magyarországon a 80-as években kezdett elterjedni a szigetelés, de még jócskán találunk olyan épületet, ahol hiányzik a homlokzati vagy a tetőtér hőszigetelés. Nézzük meg, hogy mit nyerünk egy jó szigeteléssel és miért nem mindegy, hogy ki és milyen módszerrel végzi el a kivitelezést.
Mit nyerünk a hőszigeteléssel?
Télen meleget, nyáron hideget. Vagyis télen az épületben tarthatjuk a drága áron megvásárolt, előállított hőenergiát, nyáron pedig kevesebb elektromos áramot kell elhasználnunk ahhoz, hogy megfelelő hőmérsékletűre hűtsük a lakást. Ez különösen a tetőtérnél lesz fontos szempont, aki már járt szigeteletlen tetőtérben vagy padláson, pontosan tudja, hogy nyáron olyan hőség tud lenni benne, mint egy alaposan felfűtött szaunában. Épp ezért még a legjobban szigetelt tetőtérben is szükségünk lesz valamilyen hűtéstechnikára. Az azonban nem mindegy, hogy mennyi pénz megy el a klímák üzemeltetésére. Sokan nem is mérik fel, hogy egy épület hűtésére háromszor annyi energiát kell elhasználni, mint a fűtésre! Mondjuk egy napelemes rendszerrel (még a bruttós elszámolás esetén is) pont a klímával történő hűtés elég gazdaságos lehet, hiszen jellemzően akkor kell működtetnünk a hűtőrendszert, amikor süt a nap.
De visszatérve a hőszigetelésre, ha a nyílászárók és a hőszigetelés is korszerű, a spórolás mellett nagyságrendekkel jobb lesz a komfortérzetünk, megszűnnek az épületben kóborló huzatok, csökkentjük a hőhidak hatását és mivel kevesebbet üzemelnek a fűtő, illetve hűtőegységeink, hosszabb lesz az élettartamuk, kevesebbet kell szervizelésre költeni.
Arról nem is beszélve, hogy egy jól hőszigetelt épületnek az értéke is magasabb lesz. Ez különösen igaz a mai energetikai helyzetre, rendelkezhet egy ház akármilyen jó lokációval, ha nincs szigetelve, nem korszerű a fűtésrendszere, jóval kevesebbet tudunk érte kérni. Néhány évvel ezelőtt még csak az energetikai tanusítványból derült ki, hogy még van mit fejleszteni az ingatlanon, és jellemzően csak a fifikás házvásárlók kérdeztek rá, hogy van-e szigetelés a házon, ma már ez lett az egyik alapkérdés. Egy energetiailag stabil épületet könnyebben tudunk eladni azon az áron, amit ténylegesen kérni akarunk érte.
Miért fontos, hogy jó szakemberrel dolgozzunk?
De nem mindegy, hogy milyen a szigetelés, a hozzá nem értő kivitelezéssel sajnos el lehet rontani ezt az amúgy hasznos beruházást.
A homlokzati, lábazati szigetelés esetében az egyik leggyakoribb hiba, hogy nem a megfelelő vastagságú szigetelőanyagot helyezik fel a falakra. Ezzel az a fő baj, hogy egy 5 centis hungarocell szigetelőanyag felragasztása épp annyi munkával jár, mint egy 15 centisé, viszont a kettő közötti különbség a hatékonyság terén igen jelentős a 15 centis javára. Egy 5 centis eps-sel (hungarocellel) szigetelt háznál nem lesznek olyan jók a mutatók, amikor ellenőrizzük a hőenergia fogyasztás alakulását. Gondoljunk bele, milyen bosszantó újra kihívni a kivitelező céget, hogy ragasszanak fel plusz 10 centit a falra, ráadásul még egyszer ki kell fizetnünk a munkadíjat, ahelyett, hogy egy lendülettel elvégeztettük volna a munkát.
A barkácsmegoldásokkal is lehet rontani a szigetelés hatékonyságát. Például egymással nem kompatiblis, különböző vastagságú szigetelőanyagok buherálásával hőhidak alakulhatnak ki, a rossz ragasztással vízzárványok keletkezhetnek a szigetelőanyag és a fal között, végső esetben ledobhatja a fal magáról a szigetelést és kezdhetjük elölről az egészet.
Rossz döntés lehet továbbá, ha télen állunk neki a homlokzati szigetelésnek. Amíg nincs stabilan 5 celsius fok fölött a hőmérséklet, nagyon lassú kötési, száradási idővel lehet csak számolni, vagyis egy 1-2 napos anyagkötés akár több hétre is elhúzódhat, ezalatt pedig az időjárási viszontagságok nem kímélik a fedetlen szigetelőanyagot. A homlokzati szigetelést jobb a stabilan szép időre hagyni.A tetőszigetelést, födémszigetelést azonban elvégezhetjük időjárási aspektustól függetlenül, ha a padláson keresztül megközelíthető a tető.
A tetőtszigetelésnél, tetőtérszigetelésnél az egyik legjellemzőbb probléma, ha a kivitelezés során nem tartják be a megfelelő rétegrendet és a pára, a nedvesség beférkőzik a szigetelőanyaghoz vagy a faszerkezethez. Ez azért nagyon kellemetlen, mert nagyban rontja a szigetelőanyag hatékonyságát, a faanyag pedig nedvesedni, penészedni, gombásodni kezd. A másik hiba, amit el szoktak követni a nem megfelelő kivitelezésnél, hogy hiátusok maradnak a szigetelésben, nem egyenletes a szigetelőanyag eloszlása vagy nem elég vastag a szigetelőanyag. Bizton állíthatjuk, hogy a szigetelőanyag vastagságán nem érdemes spórolni, mivel minél vastagabb a szigetelő, annál jobb lesz a szigetelés. A tetőtér szigetelésének közkeletű hibalehetősége a tetőtéri ablak körüli szigetelésnél leselkedik ránk. Ez azért baj, mert a rossz szigeteléssel, elhibázott rétegrenddel sokkal rosszabb lesz az ablak körüli terület szigetelése, a nedvesedés, a pára pedig kikezdi az ablakokat és jelentősen sok pénzt kell arra elköltenünk, hogy kijavítsuk a hibákat, kicseréljük az egyszer már drága áron megvett nyílászárókat.
A födémszigetelésnél is el lehet persze követni az összes felsorolt hibát: nem megfelelő szigetelőanyag, nem elég vastag szigetelőanyag, rések, kimaradások, össze toldott-foldott szigetelőanyagok. Ha a betonfödémet szigeteljük rosszul, akkor könnyen hőhidak jelenhetnek meg a mennyezeten, a szerkezeti elemek találkozásánál, a fafödém hibás szigetelésével viszont a hőhidak mellett akár a faszerkezetet is gallyra vághatjuk. Mind a tetőszigetelésnél, mind a födémszigetelésnél megnyugtató hőszigetelőhatást érhetünk el a fújható ásványgyapottal, ami a profi kivitelezésnek és az anyag természetének köszönhetően nem hagy réseket, egyenletesen szigetel és akármilyen kis ficakot, kéménybeállót, komplex gépészeti csövekkel átszőtt födémet pikk-pakk leszigetel.
Azzal, hogy egy profi céget bízunk meg a fújható szigeteléssel, rengeteg hibalehetőséget kerülhetünk ki és akár 1-2 nap kivitelezés után már élvezhetjük a szigetelés áldásos hatásait: magasabb komfortfokozat, alacsonyabb rezsiárak. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a megfelelő szigeteléssel kevesebb károsanyagot bocsátunk a levegőbe, hiszen kevesebb földgázt, biomasszát égetünk el.
Mielőtt belevágnánk a szigetelésbe, nézzünk körül alaposan a kivitelezők között. Amennyiben egyszerű, monolit betonfödémet szigetelnénk, nekirugaszkodhatunk magunk is, a tekercses kőzet- vagy üveggyapot szigetelőt egyszerűen végig kell teríteni a födémen, rést ne hagyjunk és legyen legalább 25 centi vastag a szigetelőanyag. Ha a padlást nem akarjuk raktárként használni (ne használjuk annak!), akkor elég egy szervizutat kialakítani. Minden más esetben (ha a tető vagy a fódém szigeteléséről van szó), érdemes tapasztalt szakemberrel elvégeztetni a fújható szigetelést, amivel időt és bosszúságot spórolunk magunknak.
