A felsőoktatásról szóló törvény szerint a hallgatói munkadíj keretében akkor végezhetnek a diákok munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek velük. Egy év eleji jogszabálymódosítás egyértelművé teszi: a hallgatói munkabér után is kell járulékot fizetni. A szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatónak járó munkadíj után azonban nem. Minderről állásfoglalást adott ki az APEH.
A felsőoktatásról szóló törvény szerint a hallgatói munkadíj keretében akkor végezhetnek a diákok munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek velük. Egy év eleji jogszabálymódosítás egyértelművé teszi: a hallgatói munkabér után is kell járulékot fizetni. A szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatónak járó munkadíj után azonban nem. Minderről állásfoglalást adott ki az APEH.Hallgatói munkadíj járulékkötelezettségeA felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (10) bekezdése szerint a hallgató hallgatói munkadíj keretében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
A hallgatói munkaszerződéssel munkát végző személy is biztosított a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint. A jogviszony nem tekinthető megbízásnak, mivel a felsőoktatásról szóló törvény szerint a hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető.
A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni.
A Tbj. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos 1. alpontjában nem volt nevesítve a hallgatói munkadíj (a bevétel az Szja. tv. 28. §-a szerint egyéb jövedelemnek minősül), ezért a 2. alpontban foglaltak szerint a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér teljes összege képezte a járulékok alapját.
A Tbj. 2008. január 1-jei módosításával annyi változás történt, hogy a hallgatói munkadíj nevesítésre került az 1. alpontban, annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy a hallgatói munkadíj után is kell járulékokat fizetni.
A kifejtettek alapján a hallgatói munkadíj után mind a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat [9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagjánál 8 százalék tagdíj és 1,5 százalék nyugdíjjárulék), 6 százalék (2 százalék pénzbeli- és 4 százalék természetbeni) egészségbiztosítási járulék] meg kell fizetni.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint „a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó illetmény (kereset), valamint a végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja. tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.
A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni.” (Flt. 40. és 41. §)
A hallgatói munkadíj nincs nevesítve az Flt. 40. és 41. §-aiban, ezért meg kell vizsgálni, hogy beletartozik-e a kereset fogalmába.
A KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója szerint kereset: a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény).
Ennek alapján a hallgatói munkadíj – mint a munkavállalónak kifizetett munkadíj – keresetnek minősül, ezért alapját képezi a munkaadói és munkavállalói járuléknak is!
Ki kell ugyanakkor térni a szakmai gyakorlat alatt folyósított hallgatói munkadíjra is. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerint, ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak.
Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt gazdálkodó szervezetnél, amelyre nézve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (10) bekezdésétől eltérően a törvény nem írja elő olyan jogviszony létesítését, amely biztosítással és járulékfizetési kötelezettséggel járna. Ebből következően a felsőoktatási törvény 48. §-ának (3) bekezdése alapján a szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatónak járó munkadíj után nem kell járulékokat fizetni.
