2. EU

Minden második magyar elégedett az EU-tagsággal

 A magyarok közel fele - 48 százaléka - érzi úgy, hogy profitált az európai uniós tagságból - derül ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből. A magyar lakosság 33 százaléka a fentivel ellentétes álláspontot képviselt, míg 19 százalék nem tudott dönteni a kérdésben. Az Európai Unió imázsa is sokat javult a bővítés óta: minden második megkérdezett (51 százalék) pozitívan viszonyul az EU-hoz.

2004.12.14. 07:10 |

 A magyarok közel fele - 48 százaléka - érzi úgy, hogy profitált az európai uniós tagságból - derül ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből. A magyar lakosság 33 százaléka a fentivel ellentétes álláspontot képviselt, míg 19 százalék nem tudott dönteni a kérdésben.

 A közlemény megállapítja, hogy az uniós polgárok sokkal derűlátóbbak a jövőt illetően és sokkal elégedettebbek saját személyes helyzetükkel, mint fél évvel ezelőtt voltak (a felmérést évente kétszer készítik el, tavasszal és ősszel), ugyanakkor az emberek még mindig a munkanélküliséget tartják az egyik legnagyobb problémának. A bővítést követően a megkérdezettek több mint fele (56 százalék) jó dolognak tartja az EU-tagságot, és növekedett azok száma is, akik úgy látják, hogy a tagság hasznot hoz számukra (53 százalék).

 Az Európai Unió imázsa is sokat javult a bővítés óta: minden második megkérdezett (51 százalék) pozitívan viszonyul az EU-hoz. Nőtt azok száma is, akik bizalommal vannak a Bizottság (52 százalék) és a Parlament (57 százalék) iránt, és erősödött az EU-alkotmány támogatói bázisa is. A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) támogatja az uniós alaptörvény bevezetését.

 A Huszonötök polgárainak 35 százaléka vélte úgy, hogy az életük általánosságban véve jobbra fordul majd, addig az ország gazdasági helyzetének javulásában csak 18 százalék, a foglalkoztatási helyzet javulásában pedig 17 százalék reménykedett. Ezek után nem meglepő, hogy a megkérdezettek leginkább a munkanélküliség rémétől tartanak (46 százalék). Figyelemreméltó, hogy ez az adat az újonnan csatlakozott országok körében még magasabb, és eléri a 62 százalékot. Az uniós polgárok ezenkívül még a gazdasági helyzet negatív változásaitól (27 százalék) és a bűnözéstől (24 százalék) tartanak. A felmérés szerint a polgárokat ugyanolyan mértékben (16 százalék) aggasztja az infláció, a terrorizmus és az egészségbiztosítási rendszer alakulása.

 A megkérdezetteknek 53 százaléka vélte úgy, hogy országa profitált az uniós tagságból (ez 6 pontos javulást jelent a legutóbb mért adatokhoz képest). A felmérés szerint az írek húzták a legtöbb hasznot az EU-tagságból (87 százalékuk vélekedett ekként), őket a litvánok (78 százalék), Görögország (76 százalék), Belgium és Luxemburg (72 százalék) követi.

További bővítések

 A megkérdezett uniós polgárok több mint fele (53 százalék) támogatja, hogy a következő években újabb országok csatlakozzanak az Európai Unióhoz. A további bővítéseknek egyébként a májusban csatlakozott országok a legnagyobb hívei: a leginkább a lengyelek (78 százalék), a litvánok (76 százalék) és a szlovének (75 százalék) támogatják új tagok felvételét. Magyarországon a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott támogatólag a további bővítésekről. A legkevésbé bővítéspártinak (a régiek közül) Ausztria (28 százalék), az újak közül pedig Málta (61 százalék) bizonyult. Érdekesség egyébként, hogy a tagjelölt országok közül a bővítést Románia polgárai támogatják a legjobban (76 százalék) és Törökország a legkevésbé (62 százalék). 

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.