Mindenkinek szélessávú internetet akar az Európa Parlament

Minden európai polgárnak szélessávú hozzáférést biztosítana az Európai Parlament. A nehezen kiépíthető területeken a képviselők közösségi és állami forrásokkal is támogatnák az Internet elérést. A belső piac fejlődése szempontjából rendkívüli jelentőségű, hogy az EU polgárai közül mindenki rendelkezzen szélessávú kapcsolattal. A gyors világhálós összeköttetés a tudásalapú társadalom megszületéséhez is elengedhetetlen - vélik a képviselők. Az elmaradottabb régiók is jócskán profitálhatnak a szélessáv előnyeiből, sőt - vélik a képviselők - a fejlődés bizonyos lépcsőfokait akár át is ugorhatják, a gyors internetkapcsolatnak köszönhetően.
2007.06.25. 07:55 |
 Minden európai polgárnak szélessávú hozzáférést biztosítana az Európai Parlament. A nehezen kiépíthető területeken a képviselők közösségi és állami forrásokkal is támogatnák az Internet elérést.

A közösség versenyképessége, a tudásalapú társadalom elérése, a belső piac élénkítése szempontjából alapvető jelentőségű a mindenki számára elérhető szélessávú hozzáférés, melynek kiépítését, ahol az piacilag nem kifizetődő, (például szigeteken, hegységeknél, gyéren lakott területeken) közösségi, állami forrásokból is támogatni kell - vélik a képviselők a Gunnar Hökmark (néppárti, svéd) által jegyzett jelentésben. "Az internet és a szélessávú kommunikáció fejlődése átalakította a világgazdaságot, egyesítette a régiókat és országokat", és ehhez az EU-nak is alkalmazkodnia kell - olvasható a szövegben.

A belső piac fejlődése szempontjából rendkívüli jelentőségű, hogy az EU polgárai közül mindenki rendelkezzen szélessávú kapcsolattal. A gyors világhálós összeköttetés a tudásalapú társadalom megszületéséhez is elengedhetetlen - vélik a képviselők. "A szélessáv gyors kiépítése létfontosságú az európai termelékenység és versenyképesség fejlődése és az olyan új és kisvállalkozások megjelenése szempontjából, amelyek vezető szerepet tölthetnek be a különböző ágazatokban, például az egészségügy, az ipar és a pénzügyi szolgáltatások területén" - így a jelentés.

Az elmaradottabb régiók is jócskán profitálhatnak a szélessáv előnyeiből, sőt - vélik a képviselők - a fejlődés bizonyos lépcsőfokait akár át is ugorhatják, a gyors internetkapcsolatnak köszönhetően. A modern, internetes alapú televíziók programjainak vétele is csak magas színvonalú internetes kapcsolaton lehetséges, de szélessávot igényel az internetes alapú telefon használata is. Az iskolák szélessávú kapcsolattal való ellátása alapkövetelmény, az internetes elérés a távoktatásban is nélkülözhetetlen.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.