Mindentudás Egyetemét az EU-ban is!

 Európai uniós szinten is indítsanak a Magyarországon roppant sikeresnek bizonyult Mindentudás Egyeteméhez hasonló programsorozatot - javasolta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke Janez Potocniknak, az Európai Bizottság kutatási ügyekért felelős tagjának pénteken Brüsszelben.

Az MTA-elnök átadta partnerének a magyar sorozat teljes módszertanát. Úgy vélte, az EU a most futó, hetedik kutatási keretprogramjából anyagi támogatást is nyújthatna az összeurópai sorozathoz.

Beszűkült lehetőségek

A két fél a megbeszélésen egyetértett abban, hogy Magyarországnak egyetlen kitörési pontja van a következő években: ha sokkal többet fektet kutatásfejlesztésbe, és olyan jogi környezetet biztosít a kis- és középvállalkozások számára, amelynek eredményeképpen azok jóval többet fektetnek erre a területre - mondta el a találkozó utáni sajtótájékoztatóján Vizi E. Szilveszter.

Úgy kellene változtatni a jogrendszeren, hogy a kockázati tőkét is érdemes legyen felhasználni - tette hozzá. Ilyen lehetőség például az adókönnyítések, átmeneti adókedvezmények megteremtése. Magyarország az elnök szerint már nem számíthat arra, hogy az EU-n belül olcsó munkabéreivel tűnik ki: ezzel már nem lehet tőkét hozni az országba, hanem tudással - írja a Piac és Profit.

Lobbizott Vizi Potocniknál annak érdekében is, hogy legyen Magyarországon a központja az európai uniós kutatási intézetnek. Az ország múltja és jelenlegi tudástőkéje, szürkeállománya önmagában indolkolja, hogy az ország megkapjon egy EU által támogatott nagy intézményt - mondta. Emlékeztetett: Magyarország világszinten is élen jár olyan ágazatokban, mint a lézertechnológiai kutatások, gyógyszerkutatás, számos kémiai részterület, sőt a géntechnológiában is, bár utóbbinál a magyar politika és szabályozás "olyan szigorú, hogy az már szinte a kutatás szabadságát veszélyezteti".

NFT2 és a K+F

Vizi E. Szilveszter leszögezte: az előző - ötödik és hatodik - keretprogramokban Magyarország kiemelten szerepelt: másfélszeresét nyerte vissza annak, ami várható lett volna a befizetett összegek alapján. Nemzeti fejlesztési tervében az ország célul tűzte ki, hogy kiemelten kezeli a kutatásfejlesztést, és az EU most zajló hetedik - hét év alatt 54,3 milliárd eurós összköltségvetésű - kutatási keretprogramja nagy lehetőség arra, hogy az e célra jutó pénzforrásokat kiegészítse.

Évente mintegy 30-40 milliárd forintot lehetne nyerni az uniós kasszából, bár annak hasznosításához még legalább 25 százalékos honi társfinanszírozásra is szükség van - jelentette ki az MTA elnöke. Emlékeztetett arra, hogy más programokkal ellentétben, ahol az uniós finanszírozás szinte "automatikus", a kutatási programnál kemény versenyben kell elnyerni a támogatást.

Az MTI kérdésére Vizi E. Szilveszter azt is kifejtette: az uniós pályázati rendszer nagyon komplex, de az MTA és más intézmények mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szükséges információk a kutatók rendelkezésére álljanak.

Potocnik szerint Magyarországot a tradíciója, múltja kötelezi, hogy a kutatásfejlesztés, innováció területén jelentősen járuljon hozzá az európai tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozásához. Magyarországnak megvan a kellő humán erőforrása, de az uniós felzárkóztatási pénzekből - strukturális alapokból - többet kellene e célra költenie az országnak - idézte Vizi Potocnikot.

Kevés a K+F költésünk

Utalt arra, hogy Magyarország jelenleg nemzeti jövedelmének mindössze 0,9 százalékát költi kutatásfejlesztésre, ugyanakkor uniós célkitűzés az, hogy az összes tagország átlagában ez az arány érje el a három százalékot.

Szót ejtettek a megbeszélésen arról is, hogy november 8-10 között Budapesten rendezik meg a tudósok világfórumát (World Science Forum), immár harmadik alkalommal: ezen öt államelnök, 27 miniszter lesz jelen számos nagy nemzetközi szervezet vezető illetékesei mellett. A fórum célja, hogy megbeszéljék, a tudomány fejlődése és a befektetett pénz hogyan térül meg a gazdaság számára, és mit jelent a civil társadalom számára.

Vizi E. Szilveszter hangoztatta: Potocnik tudott a magyar akadémiai reformról, és egyetértett azzal, hogy a kutatásokat olyan irányba fordítsák, hogy a kis- és középvállalkozások fel tudják használni azok eredményeit. Ugyancsak egyetértését fejezte ki azzal a törekvéssel, hogy a szabadalmi kérdésekben a kutatók körültekintőbben járjanak el.