Mintegy 45 ezer lakás épült tavaly Magyarországon

 Sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt öt év lakáshitel számait Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke. A hivatal vezetője szólt az építési törvény módosításáról, illetve a lakások áfájának lehetséges csökkentéséről is. Tavaly 42-46 ezer lakás épült, a végleges szám attól függ, hogy a befektetők hány kész lakás használatbavételét halasztották át 2006-ra az áfa-csökkenés miatt - mondta Borsi László.

2006.02.09. 06:23 |
 Sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt öt év lakáshitel számait Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke. A hivatal vezetője szólt az építési törvény módosításáról, illetve a lakások áfájának lehetséges csökkentéséről is. 

 Tavaly 42-46 ezer lakás épült, a végleges szám attól függ, hogy a befektetők hány kész lakás használatbavételét halasztották át 2006-ra az áfa-csökkenés miatt - mondta Borsi László. Új lakás 2004-ben 44 ezer készült el, ezek értéke (áfával) 560 milliárd forint volt. A felújítások összege - szintén 25 százalékos áfával - viszont 380 milliárdot tett ki. 

Egy év alatt 23 ezer fészekrakó szerződés 

 A Fészekrakó program első évében, január utolsó napjáig 23 ezer szerződést kötöttek az arra jogosultak 63 milliárd forint összegben. A panel-rekonstrukcióra másfélezer pályázat érkezett, 75 ezer lakás felújítására 14,2 milliárd forintot adott az állam. Miután ugyanennyit kell felújításra fordítaniuk az önkormányzatoknak és a lakóknak is, az építőipari teljesítményt 40 milliárddal növeli ez a konstrukció. A következő pályázatot márciusban írják ki. 
 Az 1997-ben hozott építési törvény módosításának végszavazása hétfőn lesz a parlamentben. Borsi László elmondta, hogy a hatósági eljárást illetően kompromisszum született, azok továbbra is önkormányzati jogkörben maradnak. Az építés felügyelet viszont a közigazgatási hivatalok keretében működik, és májustól célzott vizsgálatok várhatók. 

Kedvezményes adókulcsok 

 A lakásfelújítás és a bérlakás építés körüli áfa-vitát illetően az OLÉH elnöke elmondta, hogy az 1977-ben született - és azóta sokszor módosított - uniós irányelvhez 1999-ben kisérleti jelleggel egy K-jelű mellékletet csatoltak. Ebben szerepelt öt szolgáltatás (kisebb javítások, magánlakások felújítása, takarítás, házi gondozás, fodrászat) amelyek közül a kormányok kettőt helyezhettek kedvezményes áfa-körbe. Három évig, 2000-től 2002 végéig kilenc tagállam élt e lehetőséggel, de a melléklet véglegesítésére nem került sor. Múlt hét keddjén azonban az a döntés született, hogy a K-melléklet véglegesen a direktíva részét képezze. A döntés az EU hivatalos lapjában még nem jelent meg, de a kormányok a megjelenéstől számítva március végéig választhatnak ki az öt szolgáltatásból kettőt. 

 A másik (H-jelű) mellékletet 1992-ben illesztették az irányelvhez. Ez a szociális lakás építésére, felújítására, átalakítására engedi a kedvezményes adókulcs alkalmazását. Borsi László szerint nincs definiálva a szociális lakás fogalma, de a többségi álláspont szerint a szociális bérlakások értendők e körbe. A kedvezményes adókulcs lehetőségével eddig is lehetett volna élni, sőt Borsi szerint egy évnyi áfa-kiesés után megtérülne az adókulcs 5 százalékra ejtése ebben a körben.