Mire használjuk az EU-tagságot - hogyan használhatnánk jobban?

 A Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Főosztálya kezdeményezésére uniós képzés indul a magyarországi nyomtatott és elektronikus média munkatársai számára az ország hét régiójában. Szó esik majd a leendő magyar euró-tagságról, és az ezt célzó előkészületek állásáról, vagy például a tartósan magas olajárból következő, várható fejlődési irányokról. A képzést neves, nagy uniós tapasztalattal rendelkező újságírók vezetik. Székesfehérváron november 25-én pénteken lesz. Amennyiben részt kíván venni az eseményen, november 22-ig az alábbi címen regisztráltassa magát: eip.fejer@euvonal.hu
Fejér Megyei Európai Információs Pont

2005.11.16. 20:46 |

 A Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Főosztálya kezdeményezésére uniós képzés indul a magyarországi nyomtatott és elektronikus média munkatársai számára az ország hét régiójában. A tervek szerint Győrben, Székesfehérváron, Kaposváron, Miskolcon, Szolnokon, Szegeden és Budapesten kerül majd sor az egy-egy teljes napot felölelő képzésre november vége és december közepe között.

 A program során a résztvevők egyrészt háttér-információkat, gyakorlati módszereket kapnak az EU-tagsággal napi szinten együtt járó, hétköznapi életet érintő uniós fejlemények tudósításához, különösen nagy figyelmet szentelve annak, hogy mi mindenre „használható fel” az uniós tagság, illetve milyen napi feltételeket és lehetőségeket kínál a magyar szereplők számára is adottságként körülvevő egységes piac; milyen technikai, tárgyszerű tudást, megközelítésbeli figyelmet igényel az ilyen témák kiszűrése és feldolgozása, illetve hol találhatóak kisegítő információk ezek fellelésére. További fontos téma lesz - országosan ismert szakértők, politikusok bevonásával - a magyar tagság (és általában a lehetséges EU-jövő) felvázolása, különös tekintettel az alkotmányos szerződés francia és holland leszavazása után kialakult helyzetre, a szóba jöhető jövőbeli EU-modellekre, valamint a közeljövő olyan aktuális kérdéseire, mint a 2006 után esedékes közös költségvetés elfogadásának az esélyei. Szó esik majd a leendő magyar euró-tagságról, és az ezt célzó előkészületek állásáról, vagy például a tartósan magas olajárból következő, várható fejlődési irányokról. A képzést neves, nagy uniós tapasztalattal rendelkező újságírók vezetik.

A hét helyszínen mód nyílik majd szakérdeklődés szerint is választani, például környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, vagy energetikai orientációt követve.

A részvétel a magyarországi sajtó munkatársai számára ingyenes lesz.

A jelenlegi tervek szerint az alábbi menetrend szerint alakulnak majd a programok:

November 25. (péntek): Székesfehérvár, november 26. (szombat): Győr, december 8. (csütörtök): Miskolc, december 9. (péntek) Szolnok, december 10. (szombat): Budapest, december 12. (hétfő): Szeged, december 14. (szerda): Kaposvár.

A székesfehérvári előadás tervezett programja a következő:

2005. november 25. Székesfehérvár - Az állampolgár az „EUsított” piacon

09.15-től érkezés, regisztráció

9.45-10.15    „Az Egységes Piac és Mi”. Mitől hír, hol érint sajtót és közembert egyaránt,
   miért fontos, hogyan lehet a legkönnyebben írni róla? Bevezető előadás
10.15-10.30 Kérdések, hozzászólások
10.30-11.15 Magyar vállalat, magyar polgár az (EU) piacon. Kiszolgáltatottság, vagy
  nagyobb jogvédelem? Tényleg védi-e jogainkat a fogyasztóvédelem? Miben,
  mivel, hogyan? Példák.  
11.30-11.45   Kérdések, hozzászólások
11.45-12.00   Kávészünet
12.00-12-45 Mikor lehetünk euró-tagok, mennyibe kerül ez a polgárnak és az országnak?
  Kilábalás a költségvetési hiányból?
12.45-13.00 Kérdések, hozzászólások
13.00-14.15 Ebéd
14.15-14.45 EU-milliárdok elviekben, magyar valóság a gyakorlatban. El tudjuk-e költeni?
  Mikor, hogyan, miért igen, miért nem? Várható fejlemények.
14.45-15.00 Kérdések, hozzászólások
15.00-15.45 Merre megy az EU, merre megy a tagság? Súlyos dilemmák előtt az Unió:
  „Brit Európa”, „német Európa”, vagy „Francia Európa”? Alkotmánnyal, vagy
  anélkül? Új büdzsével, vagy anélkül? Integrálódva, fellazulva? Tendenciák.
15.45-16.00 Kérdések, hozzászólások
16.00-16.15 Kurzus-zárás, rövid értékelés.

Kérjük, amennyiben részt kíván venni az eseményen, november 22-ig az alábbi címen regisztráltassa magát:
Fejér Megyei Európai Információs Pont,
Tel/Fax: 06(22)340-479,
E-mail: eip.fejer@euvonal.hu

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.