-
Együttműködés a tudomány szolgálatában
Szakmai együttműködési megállapodást kötött az Óbudai Egyetem Alba Regia Kar Geoinformatikai Intézete és a Szent István Király Múzeum. A csütörtökön délelőtt sajtónyilvános keretek között aláírt szerződés szerint a jövőben közös projektek és pályázatok kidolgozása mellett közös kutatóműhelyeket hoznak létre, valamint fórumot biztosítanak tudományos és gyakorlati eredményeik publikálására is.
2025.04.03. -
Prohászka Ottokár püspökre emlékeznek
Halálának 98. évfordulója alkalmából tudományos konferenciával és emlékmisével tisztelegnek április 5-én Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári megyés püspök munkássága előtt Budapesten.
2025.04.03. -
Beethoven tavasza
Beethoven műveivel találkozhattak a Partitúra bérlet fiataljai a Művészetek Házában. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart Dobszay Péter vezényelte.
2025.04.03. -
Vörösmarty emlékülés
Mgkezdődött a Vörösmarty emlékév. A jeles évfordulón a költő nevét viselő irodalmi társaaság tekintett viszza a legenda életművére.
2025.04.02.
Mitikus képzetek – március végéig látható a fehérvári kötődésű művészpár tárlata

Mitikus képzetek címmel nyílott kiállítás Bors István és Honty Márta emlékére a Vigadó Galériában, Budapesten. Honty Márta képző- és iparművész Székesfehérvár szülötte, 1963-ig élt itt. 1985-ben és 1988-ban rendezett gyűjteményes kiállításával hozzájárult a város kulturális értékeinek a gazdagításához. Férje, Bors István szobrászművész Memento című – a fasizmus áldozataira emlékeztető vörös gránitlapon álló – bronz torzója a Prohászka Ottokár út 7. alatt található. A két művész a hatvanas évektől az ezredfordulóig Kaposváron élt és alkotott.
A Vigadó Galéria (Budapest, Vigadó tér 2.) tárlata március 25-ig látogatható.
Honty Márta műveinek forma- és motívumkincse a népművészettel rokon, emberi figurái stilizáltak. Ahogy a kiállítás katalógusában olvasható: (…) nőies leleménnyel, széleskörű művészettörténeti és néprajzi műveltséggel gazdálkodó művész. Messze meghaladta az iparművészetnek, mint alkalmazott művészetnek a korlátait. Iparművészként jegyezték, de valójában képzőművész abban az értelemben, hogy világképi rendszerben gondolkodott. Művészi univerzuma évszázadokat ível át. A több, mint ezer év előtti pogány magyar hitvilágtól kezdve a magyar népi díszítőművészeten át a huszadik században identitását kereső modern emberig képes összefoglaló látomásban értelmezni az ősi hagyományt.”
Bors István plasztikai gondolkodásában azt a felszabadult vonalat képviselte, amely megtörte a klasszicizáló irányzatok és a szocialista realizmus sablonjait. A kimagasló művész etikáját a puritán szemlélet jellemezte, a hagyományoktól elszakadva a primitív és az antik művészet, valamint a paraszti kézművesség és a gyermekrajzok világa felé fordult.