-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Mitikus képzetek – március végéig látható a fehérvári kötődésű művészpár tárlata
Mitikus képzetek címmel nyílott kiállítás Bors István és Honty Márta emlékére a Vigadó Galériában, Budapesten. Honty Márta képző- és iparművész Székesfehérvár szülötte, 1963-ig élt itt. 1985-ben és 1988-ban rendezett gyűjteményes kiállításával hozzájárult a város kulturális értékeinek a gazdagításához. Férje, Bors István szobrászművész Memento című – a fasizmus áldozataira emlékeztető vörös gránitlapon álló – bronz torzója a Prohászka Ottokár út 7. alatt található. A két művész a hatvanas évektől az ezredfordulóig Kaposváron élt és alkotott.
A Vigadó Galéria (Budapest, Vigadó tér 2.) tárlata március 25-ig látogatható.
Honty Márta műveinek forma- és motívumkincse a népművészettel rokon, emberi figurái stilizáltak. Ahogy a kiállítás katalógusában olvasható: (…) nőies leleménnyel, széleskörű művészettörténeti és néprajzi műveltséggel gazdálkodó művész. Messze meghaladta az iparművészetnek, mint alkalmazott művészetnek a korlátait. Iparművészként jegyezték, de valójában képzőművész abban az értelemben, hogy világképi rendszerben gondolkodott. Művészi univerzuma évszázadokat ível át. A több, mint ezer év előtti pogány magyar hitvilágtól kezdve a magyar népi díszítőművészeten át a huszadik században identitását kereső modern emberig képes összefoglaló látomásban értelmezni az ősi hagyományt.”
Bors István plasztikai gondolkodásában azt a felszabadult vonalat képviselte, amely megtörte a klasszicizáló irányzatok és a szocialista realizmus sablonjait. A kimagasló művész etikáját a puritán szemlélet jellemezte, a hagyományoktól elszakadva a primitív és az antik művészet, valamint a paraszti kézművesség és a gyermekrajzok világa felé fordult.