-
A hontalan állatokért
A hontalan állatok érdekében fogott össze a Herosz Fehérvári Állatotthona és a Damniczki Cukrászda. Augusztus 16-ig, péntekig fogadják a kutyáknak és macskáknak szánt konzervadományokat a Fő utcai cukrászdában, ahol egy állatvédelmi totó is várja a játékos kedvűeket.
2024.08.07. -
Ejtőernyősök emlékezése
Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak pénteken a Vásárhelyi úton a pilóták, az ejtőernyősök és az egykori 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj tiszteletére. A Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesülete a hagyományokat követve, immár 32. alkalommal szervezte meg az eseményt a székesfehérvári Repülős és Ejtőernyős Emlékműnél.
2024.08.02. -
Az Olimpia gazdasági hatásai
Idén Párizs a nyári olimpiai játékok helyszíne, 2028-ban Los Angeles ad otthont a rendezvénynek. A városokban új beruházásokkal igyekeznek megteremteni a feltételeket.
2024.08.07. -
Elkezdődött a nyári karbantartás
A medencék vizét évente egyszer kötelező cserélni, ezen kívül megújul a bejárat előtti burkolat és a strandra vezető lépcső is.
2024.08.07.
Nagyboldogasszony napi ünnepi szentmisét tartottak a Szent István Bazilikában
Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyéspüspök mutatott be koncelebrált szentmisét a Szent István Bazilikában. Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn, 1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az Egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap 1948-ig munkaszüneti nap volt.
2013.08.15. 20:05 |
Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyéspüspök mutatott be koncelebrált szentmisét a Szent István Bazilikában. Hazánkban Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn, 1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az Egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap 1948-ig munkaszüneti nap volt.
KÉPGALÉRIA
KÉPGALÉRIA
Spányi Antal homíliájában beszélt arról, hogy a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepét üljük. „Az embernek, aki nem Isten, hanem halandó, egy felséges, vagy dicsőséges világba való áttörése ez a mai nap.” - mondta a megyéspüspök „kis húsvétnak” aposztrofálva Nagyboldogasszony ünnepét.
A hagyomány, amely szerint Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe, az ősegyházig nyúlik vissza. Mária mennybevitelét I. Szent Sergius pápa (687-701) tette hivatalos ünneppé. Az 1446. évi müncheni kódexben találkozni először magyar elnevezésével: "Marianac fel menbe vetele." Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, angyali énekhang kíséretében az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok a mennyekbe emelik.
Magyarországon Szent István király avatta ünneppé augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. (Szűz Máriának Boldogasszonyként való elnevezése egyedülálló, magyar nyelvi remeklés, amely az ősi magyar hitvilágból is táplálkozhatott.) Az államalapító király erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést. Élete vége felé, betegen, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.
A maga nemében páratlan felajánlás nyomán a közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum-eszme, mely szerint Magyarország Mária országa. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország Patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.