-
Nyolc nemzetiségi önkormányzat kezdte meg a munkát
Az új ciklusban összesen nyolc nemzetiségi önkormányzat képviselői kezdték meg munkájukat. A székesfehérvári kisközösségeket segítő testületek elnökeivel szerdán délután találkozott dr. Cser-Palkovics András.
2024.11.20. -
Lakossági fórum Öreghegyen
A közlekedés volt az egyik legfontosabb téma az Öreghegyi lakossági fórumon, ahova szerdán kora este Östör Annamária a 12. számú választókörzet önkormányzati képviselője várta a városrészben élőket. Szó volt arról, hogy várhatóan a jövő évi városi költségvetés tartalmazza majd a Nagyszombati felújításának első ütemét, a Pozsonyi út teljes felújítására pedig 2025 március végéig nyújtja be pályázatát Fehérvár.
2024.11.20. -
Modern eszközöket kaptak
A Soponyai Iskoláért Alapítvány és a Kodolányi János Egyetem együttműködésében a Magyar Falu Program támogatásával modern élménypedagógiai eszközökkel gazdagította a Zichy János Általános Iskola felszereltségét.
2024.11.22. -
Előadás a genetikai módosításokról
A genetikai módosításokról és a GMO-król hallhattak előadást az érdeklődők a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központjában. Az előadó ezúttal Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója volt.
2024.11.22.
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja - kezdetét vette a Szent Három Nap
Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 10 órakor kezdődik a hagyományos olajszentelési szentmise (krizmaszentelés), melyen az egyházmegye teljes papsága részt vesz és ünnepélyesen megújítja papi ígéreteit. Szintén Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 18 órakor Spányi Antal püspök tart szentmisét az utolsó vacsora emlékére, amelyen a lábmosás szertartását is a megyésfőpásztor végzi.
A néphagyomány szerint Rómába mennek a harangok. Az év egyik legmeghittebb estéje az egyházban. Ezt az estét a hívek Jézussal, Jézus társaként töltik el, emlékezve szenvedésének kezdetére. A katolikus egyház Nagycsütörtökön az Eucharisztia (Oltáriszentség) és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepli.
„Békeidőben” ennek a napnak délelőttjén a megyéspüspökök az egyházmegyék papjaival együtt miséznek a székvárosokban.
A hagyományos olajszentelési miséken a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát.
A papság a szertartás során megújítja szenteléskor tett ígéreteit.
Nagycsütörtökön katolikus templomokban és számos evangélikus templomban is a mise, illetőleg az istentisztelet végén oltárfosztást végeznek. A harangok és csengők helyett a kereplő szól.
A nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
A néphagyományban szokás volt a tavaszi vegetációra való áldáskérés és a virrasztás, mint az Olajfák hegyén imádkozó Jézusra való emlékezés.
Szokásban állt Jézus emlékezetére hajnalban megmosakodni a patakban, a hagyomány szerint, amikor a megkötözött Jézust elvezették a Getszemáni kertből, a katonák belelökték őt a hídról a Kedron patakba, a víz azonban felfogta Jézus testét (hogy „kőbe ne üsse a lábát” - Zsolt 91,12), s közben magába fogadta a vért a vérrel verítékező testről. Ezért alkalmas a víz a bűnök lemosására.