-
Átvette a kinevezést
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettestől, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárától, a Szent György Kórház Romhányi Auditóriumában.
2024.07.17. -
A 17-esekre emlékeznek
A Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére Székesfehérvár minden évben az ezred napján, július 18-án szervez megemlékezést a Zichy ligetben. A katonai tiszteletadással zajló eseményen az emlékező beszédet követően koszorúzásra kerül sor.
2024.07.17. -
Felajánlások a mentőknek
Különböző hasznos, a mindennapi munkát elősegítő és komfortosabbá tevő eszközökkel gazdagodtak a velencei mentőállomás dolgozói. A felajánlás a JóPont Alapítványtól érkezett, akik minden alkalommal igyekeznek más és más szervezetet támogatni.
2024.07.17. -
Átvette kinevezését
Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával Pintér Sándor belügyminiszter. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató.
2024.07.17.
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja - kezdetét vette a Szent Három Nap
![Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja - kezdetét vette a Szent Három Nap](/_upload/images/news/58953/utolsóvacs.jpg)
Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 10 órakor kezdődik a hagyományos olajszentelési szentmise (krizmaszentelés), melyen az egyházmegye teljes papsága részt vesz és ünnepélyesen megújítja papi ígéreteit. Szintén Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 18 órakor Spányi Antal püspök tart szentmisét az utolsó vacsora emlékére, amelyen a lábmosás szertartását is a megyésfőpásztor végzi.
A néphagyomány szerint Rómába mennek a harangok. Az év egyik legmeghittebb estéje az egyházban. Ezt az estét a hívek Jézussal, Jézus társaként töltik el, emlékezve szenvedésének kezdetére. A katolikus egyház Nagycsütörtökön az Eucharisztia (Oltáriszentség) és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepli.
„Békeidőben” ennek a napnak délelőttjén a megyéspüspökök az egyházmegyék papjaival együtt miséznek a székvárosokban.
A hagyományos olajszentelési miséken a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát.
A papság a szertartás során megújítja szenteléskor tett ígéreteit.
Nagycsütörtökön katolikus templomokban és számos evangélikus templomban is a mise, illetőleg az istentisztelet végén oltárfosztást végeznek. A harangok és csengők helyett a kereplő szól.
A nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
A néphagyományban szokás volt a tavaszi vegetációra való áldáskérés és a virrasztás, mint az Olajfák hegyén imádkozó Jézusra való emlékezés.
Szokásban állt Jézus emlékezetére hajnalban megmosakodni a patakban, a hagyomány szerint, amikor a megkötözött Jézust elvezették a Getszemáni kertből, a katonák belelökték őt a hídról a Kedron patakba, a víz azonban felfogta Jézus testét (hogy „kőbe ne üsse a lábát” - Zsolt 91,12), s közben magába fogadta a vért a vérrel verítékező testről. Ezért alkalmas a víz a bűnök lemosására.