2. EU

Nagyobb szerepet az új tagállamoknak a kutatási infrastruktúra-fejlesztésben

Európa csak abban az esetben lehet versenyképes, ha több területen, így a kutatási infrastruktúra fejlesztésében is lényegesen előrébb lép - nyilatkozta a mianap Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az Európai Kutatási Tanács (ERC) magyar tagja. Nem jó a jelenlegi gyakorlat, amelyben a kutatási berendezések zöme néhány nagyon fejlett országban koncentrálódik. Ezeket jobban "szét kellene teríteni", nagyobb szerepet szánva az új tagországoknak is -mondta az MTA alelnöke.
2008.03.11. 10:49 |
 Európa csak abban az esetben lehet versenyképes, ha több területen, így a kutatási infrastruktúra fejlesztésében is lényegesen előrébb lép - nyilatkozta a mianap Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az Európai Kutatási Tanács (ERC) magyar tagja.

 "Nem leszünk versenyképesek, ha nem építünk új berendezéseket" - hangoztatta Kroó, hozzátéve, hogy az új kutatási infrastruktúra létrehozásához nemcsak több pénz és megfelelő jogi szabályozás, hanem mindenekelőtt politikai akarat kell.



"Az Európai Unió ezekben a fejlesztésekben eddig csupán koordináló szerepet játszotta. Mi úgy gondoltuk a konferencián, hogy be kellene szállnia a berendezések létrehozásába és üzemeltetésébe is, hiszen az unió csak abban az esetben tud hatékonyan koordinálni, ha részt vesz a finanszírozásban is" - mondta.

Kroó Norbert szerint a fejlesztésekben nagyobb szerepet kellene szánni az EU strukturális alapjainak: ezek minimum 20 százalékát előírásszerűen kutatásfejlesztésre célszerű forítani. A tanácskozás résztvevői azt is megfogalmazták ajánlásaikban, hogy amennyiben kutatási berendezésekre fordítják a strukturális alapok forrásait, kisebb legyen az önrész.

"Ezek a beruházások mindig közös finanszírozásban valósulnak meg: egy részét az EU biztosítja a strukturális alapból, egy részét pedig mi fizetjük a költségvetésből. Nekünk az volt a javaslatunk, hogy kutatási infrastruktúra esetében az önrész mindösszesen 10 százalékos legyen. Nyilván a kormányok ily módon szívesebben vállalkoznának a fejlesztésekre, mivel azok olcsóbbá válnának számukra" - mondta.

 Nem jó a jelenlegi gyakorlat, amelyben a kutatási berendezések zöme néhány nagyon fejlett országban koncentrálódik. Ezeket jobban "szét kellene teríteni", nagyobb szerepet szánva az új tagországoknak is. "Kellene összeurópai kutatási struktúra. Arra is tettünk javaslatot, hogy ezt hogyan lehetne megvalósítani Vannak olyan berendezések, amelyek még Európának is túl drágák, tehát nemzetközi összefogás szükséges a megépítésükhöz és működtetésükhöz". A jó példák között hozta fel a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatóközpontot (CERN), a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktort (ITER), a grenoble-i Európai Szinkroton Sugárzási Létesítményt (ESRF), vagy az európai déli obszervatóriumot.

Az uniós tagországok "fáradságos munkával" már meghatározták azt a 35 nagyberendezést, amelyeket a következő 20 évben meg kell építeni. A tervek megvalósítása mai áron 15 milliárd euróba kerül, a létesítmények működtetéséhez pedig évi 2 milliárd euró szükséges. "Kellene egy olyan koordináló testület is, amely odafigyel arra, hogyan lehetne ezeket az összeurópai intézményeket jobban menedzselni, a szakemberképzésében jobban kihasználni" - hangsúlyozta Kroó Norbert.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.