2. Kultúra

Nagypéntek - Jézus kereszthalálára emlékezik a kereszténység

 Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység. Nagypénteken ez egyház nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket, nem mutat be szentmiseáldozatot mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken a templomban vagy a kálvárián keresztúti ájtatosságon vesznek részt a hívek. Székesfehérváron délután három órakor kezdődik a Palotavárosi Kálváriánál Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
2012.04.06. 07:38 |
Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység, a katolikus egyházban pedig ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, és az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. Székesfehérváron délután három órakor kezdődik a Palotavárosi Kálváriánál Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
 
 
 
A 4. században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak az utolsó vacsora termétől a Golgotáig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Utána szentírási részleteket olvastak fel. A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította visza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás.
 
 Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
 
 Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.

Kultúra

Összes

  1. Nyári szünet a könyvtárakban

    Nyári működési rend van érvényben a Vörösmarty Mihály Könyvtár központi részlegében és tagkönyvtáraiban. Szombatonként zárva tartanak és változó rend szerint várják az olvasókat egészen szeptemberig. A Központi Könyvtárban július közepétől van hosszabb leállás, ám az Olvasóterem ez idő alatt is várja a könyvbarátokat.

    2024.08.01.

  2. Kottamentő akció

    A zenei neveléshez és a környezetvédelemhez is hozzájárulnak mindazok, akik csatlakoznak a Tálos Edit Alapítvány kottamentő akciójához. A cél, hogy a használaton kívüli zongorakottákat a nyár folyamán összegyűjtsék, majd szeptember első hetében egy kottavásárt tartanak a Zeneiskolában.

    2024.07.31.

  3. Már kapható az új Ars Regia bérlet

    Országosan egyedülálló kezdeményezésként indították útjára tavaly az Ars Regia bérletet négy székesfehérvári kulturális intézmény összefogásával. A kezdeményezés a 2024/2025-ös évadban is folytatódik, a bérlet már megvásárolható.

    2024.07.31.

  4. Székelyföldi verstábor

    12. alkalommal találkozhattak ebben az esztendőben a Kárpát-medencei fiatalok, Csíkcsomortánban. Az alapító nevét viselő Székelyföldi Varga Sándor Verstábor tíz napjában Weöres Sándor életművét ismerik meg a diákok.

    2024.07.31.