-
Megszólalnak a harangok
A nemzetközi gyertyagyújtási akcióhoz idén is csatlakozik Székesfehérvár. A Krajczáros Alapítvány immár 15. alkalommal hívja a Kárpát-medencei szervezeteket és a fehérváriakat, hogy november 11-én 11 órakor minél több helyszínen lobbanjon fel a gyertya és a mécses lángja a harctereken elesett katonák emlékére. A közös gyertyagyújtás alkalmával megszólalnak a Székesfehérvári Egyházmegye templomainak harangjai is.
2024.11.08. -
Zárul az orgonaünnep
Teleki Miklós orgonaművész november 9-i, szombati koncertjével zárul a II. Székesfehérvári Orgonaünnep, melynek két korábbi koncertjén Szotyori Nagy Gábor, illetve Kuzma Levente szólaltatta meg a fehérvári evangélikus templom kiváló orgonáját.
2024.11.08. -
A Királyi koronázóváros festője
Megjelent Halmay Tivadar: A Királyi koronázóváros festője című könyve. A festőművész ezúttal városunk történelmi múltját ábrázoló alkotásait gyűjtötte egy kötetbe.
2024.11.08. -
Pálos Olvasókönyv
A Szent István Művelődési Házban bemutatták a Pálos Olvasókönyv kötetet. Az esten Bakonyi István irodalomtörténész a könyv szerzőjével Sudár Annamáriával beszélgetett.
2024.11.08.
Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete
Húsvét ünnepének előnapja Jézus halálára, illetve arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste mintegy kétezer évvel ezelőtt a sziklába vájt sírban feküdt. Nagyszombaton az egyház szertartásain a hívek Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek. Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés majd a vigília (éjjeli) mise, ez már a feltámadást ünnepli.
2012.04.07. 10:36 |
A nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban. Húsvét ünnepének előnapja Jézus halálára, illetve arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste mintegy kétezer évvel ezelőtt a sziklába vájt sírban feküdt. Nagyszombaton az egyház szertartásain a hívek Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek. Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés majd a vigília (éjjeli) mise, ez már a feltámadást ünnepli.
Az anglikánok Easter Even-nek, Low Saturday-nek, a fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Sabado de Gloria-nak hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal, nagyszombat maga is része a "három szent napnak" (triduum sacrum): nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat.
Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés majd a vigília (éjjeli) mise, ez már a feltámadást ünnepli.
A nagyszombati, húsvéti ünnepet megelőző virrasztással, illetve az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.
A szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.
A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).