A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán indítványozták, hogy Magyarországon is jöjjön létre egy 40 fős parancsnoki koordinációs központ - közölte a honvédelmi miniszter. Hende Csaba elmondta, hogy az úgynevezett NATO-erők integrációs egysége (NATO forces integration unit, NFIU) Székesfehérváron jönne létre, a kormány egy meglévő épület felújításában gondolkodik, a negyven törzstiszt felét a NATO, másik felét pedig a Magyar Honvédség fogja adni.
A létrehozás költségei nem lesz számottevő, azonban ehhez még várhatóan miniszteri szinten az Észak-atlanti Tanács is egyhangúlag hozzá kell járuljon. "Ez az egység hazánk biztonságát szolgálja, nem irányul senki ellen, és nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy egyáltalán nem sérti sem jogi, sem politikai értelemben az 1997-ben aláírt NATO-Oroszország Egyezményt" - nyomatékosította a miniszter, aki szerint ennek csak előnyei vannak, erősíti Magyarország biztonságát, hatékonyabbá teheti az ország védelmét, gyorsabbá teszi a NATO-val való együttműködést.
2013 februárjában adták át a Nemzeti Telepítő Híradó- és Informatikai század (DCM) új épületét, melynek feladata a NATO erők zavartalan kommunikációjának biztosítása a műveleti területeken. "Még inkább meggondolja majd bárki, hogy Magyarország ellen bármilyen kihívást intézzen, hiszen a NATO-parancsnokság azonnali reagálást és az eddigieknél sokkal gyorsabb lépések megtételét teszi lehetővé" - hangoztatta Hende Csaba, felhívva a figyelmet a pápai légibázis fejlesztésére, amelyen keresztül szükség esetén meg is érkezhet egy NATO-dandár Magyarországra. Kitért arra is, hogy a legcélszerűbb az egységet egy meglévő műveleti parancsnokságra telepíteni, és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága Székesfehérváron van, és ez indokolja, hogy a legnagyobb hatékonyság érdekében az NFIU is a városban legyen. "Magyarország biztonságát növelő intézkedésről van szó, amely kis befektetéssel jelentősen növeli az országvédelem hitelességét, és ezáltal Magyarország biztonságát" - magyarázta a tárcavezető.
Az NFIU-k felállításáról a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón döntöttek a NATO-tagállamok vezetői. Hat ország, a balti államok, Lengyelország, Románia és Bulgária már korábban jelezte, hogy szívesen otthont adna egy-egy ilyen központnak. Ezeknek az egységeknek az elsődleges feladata, hogy lehetővé tegyék, hogy a NATO keleti tagjai a lehető leggyorsabban képesek legyenek fogadni az úgynevezett rendkívül magas készenléti erőket. Emellett többnemzeti gyakorlatok szervezésében és támogatásában is részt vesznek majd, és általános összekötő feladatokat is el fognak látni. Ezek létrehozásáról is Walesben született döntés, azzal a céllal, hogy a NATO 48 órán belül a szövetség területén bárhol mozgósítani tudjon egy körülbelül 5000 fős kontingenst.
Az úgynevezett Készenléti Akciótervet az ukrán válságra válaszul alkotta meg a NATO, célja pedig a szövetség védelmi képességeinek megerősítése a keleti tagállamokban. Ezekben az országokban a miniszter szerint nem épült ki kollektív védelmi infrastruktúra, és azt kérték, hogy a NATO helyezze át kapacitásai egy részét, ami jogos, de költséges igénynek tűnt. A gyorsan bevethető dandár és a fogadásukra felálló közös, kislétszámú parancsnokságok létrehozása egy ezt kiváltó kompromisszumként született meg. Arról, hogy Magyarország hogyan fog részt venni ebben a gyorsreagálású erőben, Hende Csaba egyelőre nem árult el részleteket, mint mondta: ennek katonai tervezése folyamatban van.
