-
Fuvola est az ARSO-nál
Klasszikus és kortárs zeneszerzők művei is felcsendülnek ma, azaz július 29-én, hétfőn Verő Johanna koncertjén. A fehérvári fuvolista, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar székházában lép a közönség elé 19 órakor.
2024.07.29. -
Szentmise Szent Donát ünnepén
Augusztus 4-én vasárnap a Szent Donát kápolna előtti téren 18 órakor a hagyományoknak megfelelően szentmisét mutatnak be Donát püspök-vértanúról, a szőlőhegyek vihar, villámcsapás és jégeső elleni védelmezőjéről.
2024.07.29. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26. -
„Nagy az Úr!” - A klasszika mesterei
Nagy az Úr! - A klasszika mesterei címmel a Szent Sebestyén Templomban befejeződött a Harmonia Albensis koncertsorozat. Az esten Mozart és Haydn művei csendültek fel.
2024.07.26.
Négy év után ma ismét szülinapom van...
Négy év után 2008-ban ismét egy nappal többet írunk február végén, amelynek lényegét az emberek többsége ismeri, de a naptárprobléma magyarázatára már kevesebben emlékezünk. Földünk egy tengelyforgását a Nap két egymást követő delelése határolja és a közöttük eltelt időt őseink napnak nevezték. Ezt az időtartamot ma is valódi nap elnevezéssel illetjük, amelynek hossza nem állandó az év folyamán...
2008.02.29. 07:32 |
![](/_user/0/Image/0aGergo_a2008_01/szokoev01.jpg)
Földünk változó sebességgel kering a Nap körüli ellipszis pályán, és ez számunkra a rövidebb tél és a hosszabb nyár formájában tükröződik. Valódi időt mér a napóra, de mindennapi életünkben a változó idő nem megfelelő, ezért bevezették a tropikus év és a középnap fogalmát. Egy tropikus év alatt azt az időtartamot értjük, amíg Napunk a tavaszpontból kiindulva, ugyanoda visszatér. A tavaszpont helyzetét a Föld pályasíkjának (ekliptika) és a földi egyenlítő égi vetületének az a metszéspontja határozza meg, amelyben az ekliptika az egyenlítő fölé emelkedik.
Egy tropikus év: 365 nap 5 óra 48 perc 46, 07 másodperc, azaz 365, 2422 nap.
Egy középnap hossza: 24 óra 3 perc 56, 55 másodperc.
A világegyetemben nincs sehol stabil pont, így a tavaszpont helyzete sem állandó, mert bolygónk tengelye kereken 25 700 év alatt körbevándorol az égen, és a tavaszpont folyamatosan eltolódik a csillagos égboltra vetülő koordinátarendszerrel együtt. Most nem részletezem a holdéveket, a holdhónapokat és a Julián naptárt, csak 1500-ig megyünk vissza, amikor a naptárbeli eltérések miatt már 13 nappal eltolódott a tavaszi napéjegyenlőség időpontja.
Az időmérés történetében minden probléma okozója, hogy az év a napnak nem egész számú többszöröse, így ha 365 napos évekkel számolunk, akkor évente egy negyed napot elveszítünk. 1582-ben XIII. Gergely pápa naptárreformot hajtott végre és bevezette az általunk ma is használt Gergely-naptárt. Elrendelték, hogy minden 4-gyel osztható év szökőév legyen, de a 100-as évek közül csak minden 400-zal osztható lehet szökőév. Módosításukkal elérték, hogy a maradék eltérések csak 3000 év alatt növelik egy nappal az év hosszát.