-
A bazilika Mátyás korában
Izgalmasnak ígérkező kiállításra, illetve tárlatvezetésre várja az érdeklődőket november 27-én a Szent István Király Múzeum. A Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban megnyíló kiállítás a templom Mátyás király kori megjelenéséről készült elvi rekonstrukciókat mutatja be részletgazdag ábrázolásokkal.
2024.11.25. -
Európai körút ma este az ARSO-val
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ismét egy nagy utazásra hívja a közönséget: az Európai dallamok koncert ezúttal Norvégiába, Olaszországba és Ausztriába invtálja a zeneszeretőket. A Somorjai sorozat következő koncertje november 25-én, este hétkor kezdődik a Szent István-teremben.
2024.11.25. -
Kórustalálkozó Fehérváron
Ebben az esztendőben is megrendezték a hagyományos székesfehérvári Kórustalálkozót. A Szent István Művelődési Házban idén hat kórus mutatkozott be a közönségnek.
2024.11.25. -
Átadták a Krisztus Király díjat
A Krisztus Király Napok keretében vasárnap ünnepi püspöki szentmisét tartottak a Zsolt utcai templomban. A misét követően átadták az idei Krisztus Király díjat valamint megszentelték az Erzsébet-kenyet, melyet szét is osztottak a résztvevők között.
2024.11.25.
Négy év után ma ismét szülinapom van...
Négy év után 2008-ban ismét egy nappal többet írunk február végén, amelynek lényegét az emberek többsége ismeri, de a naptárprobléma magyarázatára már kevesebben emlékezünk. Földünk egy tengelyforgását a Nap két egymást követő delelése határolja és a közöttük eltelt időt őseink napnak nevezték. Ezt az időtartamot ma is valódi nap elnevezéssel illetjük, amelynek hossza nem állandó az év folyamán...
2008.02.29. 07:32 |
Négy év után 2008-ban ismét egy nappal többet írunk február végén, amelynek lényegét az emberek többsége ismeri, de a naptárprobléma magyarázatára már kevesebben emlékezünk. Földünk egy tengelyforgását a Nap két egymást követő delelése határolja és a közöttük eltelt időt őseink napnak nevezték. Ezt az időtartamot ma is valódi nap elnevezéssel illetjük, amelynek hossza nem állandó az év folyamán.
Földünk változó sebességgel kering a Nap körüli ellipszis pályán, és ez számunkra a rövidebb tél és a hosszabb nyár formájában tükröződik. Valódi időt mér a napóra, de mindennapi életünkben a változó idő nem megfelelő, ezért bevezették a tropikus év és a középnap fogalmát. Egy tropikus év alatt azt az időtartamot értjük, amíg Napunk a tavaszpontból kiindulva, ugyanoda visszatér. A tavaszpont helyzetét a Föld pályasíkjának (ekliptika) és a földi egyenlítő égi vetületének az a metszéspontja határozza meg, amelyben az ekliptika az egyenlítő fölé emelkedik.
Egy tropikus év: 365 nap 5 óra 48 perc 46, 07 másodperc, azaz 365, 2422 nap.
Egy középnap hossza: 24 óra 3 perc 56, 55 másodperc.
A világegyetemben nincs sehol stabil pont, így a tavaszpont helyzete sem állandó, mert bolygónk tengelye kereken 25 700 év alatt körbevándorol az égen, és a tavaszpont folyamatosan eltolódik a csillagos égboltra vetülő koordinátarendszerrel együtt. Most nem részletezem a holdéveket, a holdhónapokat és a Julián naptárt, csak 1500-ig megyünk vissza, amikor a naptárbeli eltérések miatt már 13 nappal eltolódott a tavaszi napéjegyenlőség időpontja.
Az időmérés történetében minden probléma okozója, hogy az év a napnak nem egész számú többszöröse, így ha 365 napos évekkel számolunk, akkor évente egy negyed napot elveszítünk. 1582-ben XIII. Gergely pápa naptárreformot hajtott végre és bevezette az általunk ma is használt Gergely-naptárt. Elrendelték, hogy minden 4-gyel osztható év szökőév legyen, de a 100-as évek közül csak minden 400-zal osztható lehet szökőév. Módosításukkal elérték, hogy a maradék eltérések csak 3000 év alatt növelik egy nappal az év hosszát.
Földünk változó sebességgel kering a Nap körüli ellipszis pályán, és ez számunkra a rövidebb tél és a hosszabb nyár formájában tükröződik. Valódi időt mér a napóra, de mindennapi életünkben a változó idő nem megfelelő, ezért bevezették a tropikus év és a középnap fogalmát. Egy tropikus év alatt azt az időtartamot értjük, amíg Napunk a tavaszpontból kiindulva, ugyanoda visszatér. A tavaszpont helyzetét a Föld pályasíkjának (ekliptika) és a földi egyenlítő égi vetületének az a metszéspontja határozza meg, amelyben az ekliptika az egyenlítő fölé emelkedik.
Egy tropikus év: 365 nap 5 óra 48 perc 46, 07 másodperc, azaz 365, 2422 nap.
Egy középnap hossza: 24 óra 3 perc 56, 55 másodperc.
A világegyetemben nincs sehol stabil pont, így a tavaszpont helyzete sem állandó, mert bolygónk tengelye kereken 25 700 év alatt körbevándorol az égen, és a tavaszpont folyamatosan eltolódik a csillagos égboltra vetülő koordinátarendszerrel együtt. Most nem részletezem a holdéveket, a holdhónapokat és a Julián naptárt, csak 1500-ig megyünk vissza, amikor a naptárbeli eltérések miatt már 13 nappal eltolódott a tavaszi napéjegyenlőség időpontja.
Az időmérés történetében minden probléma okozója, hogy az év a napnak nem egész számú többszöröse, így ha 365 napos évekkel számolunk, akkor évente egy negyed napot elveszítünk. 1582-ben XIII. Gergely pápa naptárreformot hajtott végre és bevezette az általunk ma is használt Gergely-naptárt. Elrendelték, hogy minden 4-gyel osztható év szökőév legyen, de a 100-as évek közül csak minden 400-zal osztható lehet szökőév. Módosításukkal elérték, hogy a maradék eltérések csak 3000 év alatt növelik egy nappal az év hosszát.