Negyvenezren halnak meg évente az európai utakon

 Az Európai Unióban évente több mint negyvenezren halnak meg közúti közlekedési balesetben. Az emberéletek elvesztése mellett ez igen komoly, az unió GDP-jének két százalékára rúgó gazdasági kárral is jár. Az EP 2010-ig a mostani felére szeretné csökkenteni az áldozatok számát. A közúti közlekedési balesetekben elhunytak száma a régi tagállamokban az 1970-es adatokhoz képest a felére esett vissza, miközben a közlekedésben résztvevők száma megháromszorozódott.

2005.10.06. 11:43 |

 Az Európai Unióban évente több mint negyvenezren halnak meg közúti közlekedési balesetben. Az emberéletek elvesztése mellett ez igen komoly, az unió GDP-jének két százalékára rúgó gazdasági kárral is jár. Az EP 2010-ig a mostani felére szeretné csökkenteni az áldozatok számát.

 A közúti közlekedési balesetekben elhunytak száma a régi tagállamokban az 1970-es adatokhoz képest a felére esett vissza, miközben a közlekedésben résztvevők száma megháromszorozódott. Az EP most elfogadott jelentésében azonban a mostani adatokat is elfogadhatatlannak tartja, és sürgős, hatékony intézkedéseket sürget a balesetek számának drasztikus csökkentése érdekében.

Felére csökkentenék az áldozatok számát

 A képviselők támogatták az Európai Bizottság célkitűzését, amely szerint 2010-re legalább a mostani évi negyvenezer felére kell csökkenteni a halálesetek számát.

 Az EP különösen fontosnak tartja, hogy több figyelmet szenteljenek azok biztonságára, akik a statisztikák szerint gyakrabban válnak közlekedési baleset áldozatává. Így például jobban védenék a fiatalokat, akik körében különösen nagy a halálozási arány. A kimutatások szerint a motorbiciklin vagy robogón utazók tizenhétszer, a gyalogosan vagy biciklivel közlekedők pedig kilencszer gyakrabban szenvednek balesetet, mint az autóban ülők.

 A képviselők egységesítenék az Unió területén használt közúti jelzéseket, és jobban megismertetnék az emberekkel az egységes, 112-es vészhívó számot is.

Modern technika, régi szabályok

 A Parlament foglalkozott a közlekedésbiztonságot növelő technikai eszközökkel is. A képviselők szerint ösztönözni kell az autókban a biztonsági öv bekapcsolására figyelmeztető készülék, illetve a stabilizáló, kipörgésgátló, sebességkorlátozó megoldások használatát, alkoholérzékelő berendezés beépítését.

 A jelentés megállapítja, hogy a már meglévő közlekedési szabályok következetes betartása is jelentősen csökkentené a balesetek számát. A szöveg külön felhívja a figyelmet a megengedett sebességre és véralkoholszintre, valamint a biztonsági övek, illetve bukósisakok használatára vonatkozó szabályok betartásának fontosságára.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.