2. EU

Negyvenmilliárdos támogatás a schengeni feladatokra

 Hazánk a következő két évben 167 millió eurót (mintegy negyvenmilliárd forintot) kap Brüsszeltől a schengeni térséghez való csatlakozással kapcsolatos feladatokra. A Phare-pénzekkel együtt hetvenmilliárd forintnyi uniós támogatás nem igényel hazai társfinanszírozást.

2004.06.18. 00:00 |

 Hazánk a következő két évben 167 millió eurót (mintegy negyvenmilliárd forintot) kap Brüsszeltől a schengeni térséghez való csatlakozással kapcsolatos feladatokra. A Phare-pénzekkel együtt hetvenmilliárd forintnyi uniós támogatás nem igényel hazai társfinanszírozást.

 Magyarország 1997 óta a Phare-programból mintegy harmincmilliárd forintot kapott arra, hogy megfeleljen a schengeni térséghez tartozás követelményeinek. Ez évtől 2006 végéig - ekkorra kell a fejlesztéseket befejezni - további 167 millió eurónyi (41,7 milliárd forintnyi) összeg érkezik a schengeni alapból. Ebből a támogatásból 131 milliót (32,7 milliárd forintot) kap a Belügyminisztérium, a maradék 36 millió euró (9 milliárd forint) a vám- és pénzügyőrségnek jut - mondta el Berta Krisztina, a belügyi tárca helyettes államtitkára az Országgyűlés pénzügyi bizottsága európai integrációs albizottságának hétfői ülésén.

 informatikai fejlesztésekre 16 milliárd jut

 Hazánk 1997 óta kap támogatást az Európai Uniótól a schengeni követelmények teljesítéséhez. A magyarországi fejlesztési program négy fontos területre koncentrál: a határtól néhány kilométerre megvalósuló, úgynevezett mélységi ellenőrzésekre, a határon átnyúló ellenőrzésekre, az unió külső határainak ellenőrzésére, végül pedig informatikai és adattovábbítási fejlesztésekre.

 Ez utóbbi célra két Phare-programból mintegy nyolcmilliárd forintnyi támogatás érkezett és érkezik még idén, hiszen ősszel megközelítőleg hárommilliárd forintos támogatási szerződést írnak alá a rendvédelmi szervek informatikai fejlesztése érdekében. A schengeni alapból ugyanerre a célra további 7,9 milliárd forint várható - mondta Beszteri Sára, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője.

 A schengeni alapból kapott, beruházásokat segítő támogatásokhoz nem kell magyar társfinanszírozást rendelni - mondta Berta Krisztina. A belügyminisztériumi szakember emlékeztetett arra, hogy az 1997 óta folyó határátkelő-fejlesztési PHARE-projektek elsősorban határforgalmi, informatikai és zöldhatárt vizsgáló infravörös, illetve műholdkövető rendszerek telepítését, továbbá épület-beruházásokat jelentettek.

 A határőrség a programhoz kapcsolódóan csaknem kilencszáz Niva terepjárót is kapott 2000-ben az orosz államadósság terhére, míg a NATO-támogatási pénzből 2001-2002-ben évi 700-900 fős létszámfejlesztést hajtottak végre. A fejlesztéseket segítette, hogy a magyar és a német szövetségi belügyminisztérium közötti együttműködésnek köszönhetően a határőrség az utóbbi években hetven éjjellátó és két hőkamerás gépjárművet, valamint az elmúlt három esztendőben évente három-három speciális követő gépjárművet kapott Németországtól.

 

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.