-
Folytatódik a nyári ellenőrzés
Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.
2024.08.04. -
Érkeznek a tankönyvek
Augusztus 1-jén megkezdődött mintegy 13 millió tankönyv kiszállítása az iskolákba. A köznevelésben és szakképzésben tanuló minden diák ingyenesen jut hozzá a tankönyvekhez
2024.08.02. -
Július 30-án indul a pótfelvételi
Akik a július 24-én nem jutnak be semelyik felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhetnek egyetemre. A pótfelvételin az egyetemek általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár néhány állami ösztöndíjas szakot, férőhelyet is lehet találni.
2024.07.29. -
1100 éve Európában
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében 1100 éve Európában, 20 éve az unióban címmel országos kulturális programsorozat indul augusztusban Székesfehérváron. A programsorozat augusztus 10-én kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozattal együtt.
2024.07.20.
Nem érdekel bennünket mi lesz velünk idős korunkra?
A Volksbank és a Gazdaság- és Vállalkozás- elemző Intézet közös felméréséből kiderül, hogy az aktív korú népesség fele egyáltalán nem, illetve alig készül nyugdíjas korára. A felmérés alapján kijelenthető, hogy az aktív korú népességnek, vagyis 6,8 millió embernek a fele egyáltalán nem, illetve alig készül nyugdíjas korára. A megkérdezettek kétharmada még a nyugdíjkorhatárral sincs tisztában, vagyis nem tudja, hogy hány éves koráig kell dolgoznia. A legmarkánsabb jelenség, hogy azoknak a dolgozóknak, akik jövedelmüket számlára, vagy éppen zsebbe kapják, ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai.
2008.02.13. 07:40 |
![](/_user/0/Image/0aGergo_a2008_01/nyugdijas01.jpg)
A magyar lakosság jelentős része szinte egyáltalán nem törődik azzal, hogy nyugdíjba vonulása után miként fog megélni. Az 1000 fős mintán végzett felmérés adatai alapján a kutatás a „Hogyan (nem) készülnek a magyarok nyugdíjas éveikre?” címet kapta.
A kapott adatok meglehetősen drámai képet mutatnak arról, mennyire nem tájékozott és felkészületlen a magyar lakosság a nyugdíj ügyében. A felmérés alapján kijelenthető, hogy az aktív korú népességnek, vagyis 6,8 millió embernek a fele egyáltalán nem, illetve alig készül nyugdíjas korára. A megkérdezettek kétharmada még a nyugdíjkorhatárral sincs tisztában, vagyis nem tudja, hogy hány éves koráig kell dolgoznia.
Csak minden 12. megkérdezett tudott arra válaszolni, hogy pontosan mennyi nyugdíjjárulékot fizet. Mindössze 17 százalék, vagyis minden 6. munkavállaló fizet be pénzt valamelyik önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárnak, s ugyanekkora hányad mondta azt, hogy egyéb nyugdíj célú megtakarításokkal rendelkezik.
A legmarkánsabb – és egyben legnagyobb veszélyt hordozó – jelenség, hogy azoknak a dolgozóknak, akik jövedelmüket számlára, vagy éppen zsebbe kapják, ritkábban vannak nyugdíjcélú megtakarításai. Õk azok, akiknek nyugdíjba vonulásuk után valószínűleg jelentős anyagi problémákkal kell majd szembenézniük.
„A kutatás talán legfontosabb következtetése, hogy ez a fajta tájékozatlanság és felkészületlenség komoly kockázatokat jelent: nemcsak az egyén, de az egész társadalom számára” – jelentette ki Tóth István János, a GVI ügyvezetője. Hozzátette, hogy riasztó az a megállapítás, miszerint nagyon sokan olyan szemlélettel állnak a kérdéshez, amely „az állam majd úgyis megsegít” kijelentéssel foglalható össze. Ha ez a szemlélet nem változik meg, akkor őket nyugdíjba vonulásuk után az időskori szegénység fenyegetheti. Fontos lenne, hogy minél többen felismerjék: nagyobb tudatossággal, és felelősségvállalással kell a nyugdíj ügyéhez hozzáállni.