Nem lesz intézményi reform az EU-ban - ebben az évtizedben nem várható alkotmány

 Sem idén, sem jövőre nem lesz alkotmánya Európának, és kérdéses, hogy valaha föltámad-e halottaiból a Franciaországban és Hollandiában leszavazott szerződés. A tagállami vezetőknek eredetileg a júniusi csúcstalálkozón kellett volna előállniuk az egy éve tartó közös gondolkodás első eredményeivel. Ehelyett várhatóan általánosságokra szorítkoznak majd, és ha megfogadják az Európai Bizottság szerdán közzétett javaslatát, legföljebb egy "közös európai értékekről és vívmányokról szóló" nyilatkozat 2007-es elfogadására vállalnak majd kötelezettséget.
2006.05.11. 08:33 |

 Sem idén, sem jövőre nem lesz alkotmánya Európának, és kérdéses, hogy valaha föltámad-e halottaiból a Franciaországban és Hollandiában leszavazott szerződés.

 A tagállami vezetőknek eredetileg a júniusi csúcstalálkozón kellett volna előállniuk az egy éve tartó közös gondolkodás első eredményeivel. Ehelyett várhatóan általánosságokra szorítkoznak majd, és ha megfogadják az Európai Bizottság szerdán közzétett javaslatát, legföljebb egy "közös európai értékekről és vívmányokról szóló" nyilatkozat 2007-es elfogadására vállalnak majd kötelezettséget. Az integráció hatékony működéséhez és az új tagállamok befogadásához szükséges intézményi reformokhoz egyelőre hozzá sem nyúlnak, az átalakítás menetrendjét leghamarabb jövőre állítják össze. Viszonylag nagy egyetértés övezi azt a tervet, hogy a nemzeti parlamenteket jobban vonják be a közösségi döntéshozatalba, a képviselőtestületek a jövőben minden fontos brüsszeli előterjesztést véleményezhetnének.

 Angela Merkel német kancellár, aki tavaly még komoly terveket szőtt az alkotmányos szerződés fölélesztésére a januárban hivatalba lépő német EU-elnökség alatt, egy minapi beszédében maga is korainak ítélte a következtetések levonását. A jelenlegi soros elnök, Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint 2008 előtt bizonyosan nem várható az integráció sorsát meghatározó, átfogó reformterv elfogadása.

 Az unió további bővítése a jóváhagyott menetrendet követi. José Manuel Barroso bizottsági elnök azt mondta: az általa vezetett testület nem halasztja el a döntést Bulgária és Románia tagfelvételéről, jövő kedden világosan meg fogja mondani a két csatlakozó országnak, hogy mire számíthatnak.
 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.