-
A földön túl
December 22-én, hétfőn 18 órától a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ havi irodalmi estjén ezúttal A földön túl témakör kerül fókuszba. Kozáry Ferenc vezetésével a beszélgetés a költészet tágabb horizontjaira hívja a résztvevőket: szó lesz földöntúli élményekről, határátlépésekről és arról, hogyan jelenik meg mindez a versek világában.
2025.12.19. -
Könyvtárak nyitvatartása
Ünnepi működési rendre váltanak a székesfehérvári könyvtárak az év utolsó heteiben. Az intézmények nyitvatartása az alábbiak szerint alakul. Az új esztendőben január 6-án várják újra az olvasókat.
2025.12.19. -
Népek karácsonya
Évzáró rendezvényét tartotta a Vörösmarty Társaság csütörtökön délután. A népek karácsonya címet viselő programra, a társaság kórusa készült ünnepi műsorral.
2025.12.19. -
Comenius koncert
A Comenius Kórus Bakonyi István moderálásával, a Szent Imre Templomban köszöntötte karácsonyt. Az bensőséges hangulatú esten a kórus irodalom gyöngyszemeinek dallamai csendültek fel.
2025.12.19.
Nem szabad elfeledkeznünk az ünnepekről - Szent Donát búcsú a Szőlőhegyen
A Donát-tisztelet Székesfehérváron is XVIII. századi eredetű. Öreghegyre, a város középkor óta művelt szőlőhegyének legmagasabb pontjára 1733-ban építették a Donát-kápolnát a szőlőművelő polgárság kérelmére. A második világháborúban megsemmisült épületet a rendszerváltást követően újjáépítették és idén 30 éve, hogy felszentelték.
Nem szabad elfeledkeznünk az ünnepekről, mert beleszürkülhetünk a hétköznapokba - mondta Tornyai Gábor atya. "Sokféle ünneplés lehet az életünkben: ott vannak a saját egyéni életünk ünnepei, ezek miatt is érdemes megállni, akárcsak egy nap végén elgondolkodni azon, hogy ma mit kaptam ajándékba Istentől? Az ókori ember azt mondta, hogy az embernek az egyik nagy bűne a felejtés, hogy elfelejti, kicsoda valójában, hogy kik is vagyunk igazából, ki is vagyok én és mi is az én méltóságom igazából."
Mint Gábor atya monda, az esti megállások, a kis ünnepi, hálaadó pillanatok, mindannyiunknak segíteni tudnak abban, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy kik vagyunk, mit is kapok, mit is kaptam az Istentől. "Ünnep az is amikor eljövünk a szentmisére és fontos, hogy a misére ne csak eljöjjünk, hanem a misére készüljünk úgy lélekben, hogy a mise ne csak egy szép szertartás legyen, aminek megvan a maga menetrendje, hanem egy ünnep legyen, valódi eucharisztia."
Ünnepelhetjük a Donát kápolnát, ahol nem csak akkor volt mise, amikor kápolna volt, hanem a 40-es években a háború végén, meg előtte az 1700-as években is, amikor itt imádkoztak emberek - emlékeztetett Gábor atya.
Szent Donátot tiszteljük ezen a helyen, mint elődeink, akik annak idején a Belvárosból és a Felsővárosból menetben vonultak fel ide a kápolnához, hogy imádkozzanak és kérjék az Istent. Itt átsugárzik annak az ünnepnek és az örömnek a fénye, hogy mennyi mindenünk van, mennyi kincsünk van, és mi ezzel élhetünk. Imádkozzunk és Szent Donát közbenjárását kérjük magunkért, szeretteinkért és az egész városért.
Donát ókeresztény vértanú, a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje, aki a legenda szerint Arezzo püspökeként éppen misézett, amikor pogányok zavarták meg a szertartást, és kiverték a borral teli üvegkelyhet a kezéből. Az a kőpadlón széttört, de Donatus imájára csodálatos módon össze is forrt. Így tiszteletére a szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak, míg a falvakban, városokban a templomok harangjait többnyire neki szentelték, abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.
A székesfehérvári szőlőművelő polgárság kérésére, Donát tiszteletére 1733-ban az Öreghegyen, a város legmagasabb pontján építettek kápolnát. A második világháborúban megsemmisült épületet a rendszerváltást követően újjáépítették, s felelevenítették az augusztus eleji Donát-búcsúk évszázados hagyományát, ami azóta is él.