2. EU

Német fejlesztések az EU csatlakozás előtt

 A korábbi német szociáldemokrata kancellár javasolja, hogy könnyítsék meg a keletnémet tartományok - még mindig nem befejezett - gazdasági felzárkózását. A kelet-német és a nyugat-német bérek között átlagosan legalább 50 százalékos különbségek vannak, viszont ennél sokkal hatalmasabb, átlagosan ötszörös a differencia a kelet-német és mondjuk a lengyelországi személyi jövedelmek között.

2004.02.02. 21:27 |

 A korábbi német szociáldemokrata kancellár javasolja, hogy könnyítsék meg a keletnémet tartományok - még mindig nem befejezett - gazdasági felzárkózását. A kelet-német és a nyugat-német bérek között átlagosan legalább 50 százalékos különbségek vannak, viszont ennél sokkal hatalmasabb, átlagosan ötszörös a differencia a kelet-német és mondjuk a lengyelországi személyi jövedelmek között.

  Az unióbővítést megelőző, szinte utolsó pillanatokban komolyan felvetődik, hogy hozzák kivételezett helyzetbe az elmaradottabb keleti német tartományokat. Helmut Schmidt, a ma 85 éves volt német kancellár, akit az utóbbi időben egyébként is erősen foglalkoztatja, miként lehetne csökkenteni a hatalmas gazdasági szakadékot az egykori NDK és Nyugat-Németország között, most felvetette, hogy a kelet-német tartományok vállalatai fizessenek fele akkora értéktöbbletadót, mint a nyugatiak.

 Emellett szerinte eleve csökkenteni kellene a keleti tartományok befizetéseit a szövetségi kasszába. Schmidt javaslatát, párthovatartozástól függetlenül, kitörő lelkesedéssel fogadják az illetékes tartományok kormányai. A gazdag és szövetségi szinten befolyásosabb nyugati tartományok irányítói viszont a leghatározottabban visszautasítják az ötletet.

 Ettől függetlenül a volt kancellárhoz hasonlóan, egy sor komoly német gazdaságkutató vészesnek ítéli meg a keleti tartományok helyzetét a bővítés nyomán. Ugyanis reális a veszélye annak, hogy a Kelet-Németországban már letelepedett, vagy oda tervezett új beruházásokat a befektetők előbb-utóbb a jóval olcsóbb bérszínvonalú most csatlakozó országokba, főként Lengyelországba és Szlovákiába telepítik át.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.