-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Németország 2011 előtt feloldhatja a munkaerő-piaci korlátozásokat
Bő két héten belül másodszor találkozott Berlinben a német és a magyar külügyminiszter. Joschka Fischer szerint hét évnél hamarabb megszűnhetnek a munkaerő szabad áramlását korlátozó német intézkedések. A többségi akaratnak hamisítatlanul kifejezésre kell jutnia. Somogyi Ferenc támogatásáról biztosította Németországnak azt a törekvését, hogy bekerüljön az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai közé, jelezve: az ideális megoldás az lenne, ha az Európai Unió lenne az állandó tag a BT-ben.
Bő két héten belül másodszor találkozott Berlinben a német és a magyar külügyminiszter. Joschka Fischer szerint hét évnél hamarabb megszűnhetnek a munkaerő szabad áramlását korlátozó német intézkedések. A többségi akaratnak hamisítatlanul kifejezésre kell jutnia - jelentette ki pénteken Berlinben Joschka Fischer német külügyminiszter.
A német diplomácia vezetője a Német-Magyar Fórum tizennegyedik éves ülésszakán vett részt Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter és mások társaságában. Somogyi nyugtalanítónak tartotta, hogy az Európai Unió korábban szóvá tett kifogásai ellenére a megfigyelők az ukrajnai elnökválasztás második fordulójában is szabálytalanságokat tapasztaltak.
A fórumot 1991 júniusában hozták létre a magyar és a német kormány támogatásával, rendezvényei a párbeszédet, a vélemény- és tapasztalatcserét szolgálják német és magyar szakemberek között. Éves ülésszakát felváltva rendezik Magyarországon és Németországban.
A magyar külügyminiszter megemlítette, hogy Ukrajnáról nem jutottak konkrét következtetésekre Fischerrel. Az ország feszültséggóccá válhat, ez messzemenő következményeket vonhat maga után, például Oroszország és az Európai Unió kapcsolataira nézve.
Somogyi Ferenc támogatásáról biztosította Németországnak azt a törekvését, hogy bekerüljön az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai közé, jelezve: az ideális megoldás az lenne, ha az Európai Unió lenne az állandó tag a BT-ben. Ezzel Fischer is egyetértett, ám az elképzelést víziónak minősítette, mivel ehhez Franciaországnak és Nagy-Britanniának le kellene mondania jelenlegi, vétójogot biztosító állandó tagságáról.
Fischer véleménye szerint a munkaerő szabad áramlását korlátozó német intézkedések hét évnél hamarabb megszűnhetnek, vagy részlegessé válhat a korlátozás. Németország maximum hét év átmeneti időt kért, ebben az időszakban az új közép- és kelet-európai EU-tagországok állampolgárai nem vállalhatnak korlátozatlan számban munkát Németországban.