A Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely Alapítvány ülése után avatták fel kedden délután a Nemzeti Emlékhely nyugati romterület múzeumát. Az ünnepségen a helyi egyházi és közjogi méltóságok mellett ott volt Dr. Szili Katalin az országgyűlés elnöke, kuratóriumi elnök is. Képeket a múzeumról és annak átadásáról itt talál!
A Nemzeti Emlékhely kialakításának gondolata 1988-ban merült fel, hogy kiemelje az egykori székesegyház és Székesfehérvár történelmi fontosságát. 1991-ben megalakult a Nemzeti Emlékhely Közalapítvány Kuratóriuma, aminek célja a Koronázó Templom és királyi temetkezőhely romjainak méltó bemutatása. A Nagyboldogasszony-bazilika területén megvalósuló Nemzeti Emlékhely Program első lépése a templom nyugati területén található középkori romok múzeummá alakítása volt -hangsúlyozta Dr. Szili Katalin a Székesfehérvár Nemzeti Emlékhely Alapítvány kuratóriumi elnöke. Beszédében kiemelte, hogy "a Nemzeti Emlékhely nemzeti identitásunkat, múltunkat őrzi, olyan hely, amely mindannyiunkat a múlt és annak tanulságai megőrzésére is kötelez."
Warvasovszky Tihamér polgármester kérdésünkre elmondta, hogy ebben az évben 150 millió forintot költenek a munka folytatására. Mint mondta minden székesfehérvári általános iskolás a nyolcadik osztályig legalább egyszer el kell, hogy látogathasson a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyre. Dr. Fülöp Gyula a Szent IStván Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy a Bazilika déli részén őszre elkészül a kedden megnyílt múzeum folytatása.
A múzeum kialakítása mintegy 330 millió forintba került, aminek építését tovább folytatják. A következő lépés a bazilika déli részének bemutathatóvá tétele és 2010-ig a volt földhivatali épületben szeretnék megvalósítani azt a kőtárat, ahol a Királyi Bazilikából maradt köveket mutatják majd be - emelte ki Warvasovszky Tihamér polgármester. A múzeumot Szabó Zoltán építész tervezte, aki az ünnepség után részletes tárlatbemutatót tartott a résztvevőknek.
A királyi bazilikát Szent István építtette. A többször megrongálódott, átalakított bazilika 1543-ig királyaink koronázási és temetkezési helyéül is szolgált. A romkert nemzeti zarándokhely lett.
Az 1003-ra felépült katedrálisban 43 királyt koronáztak és itt őrizték az ország kincstárát, levéltárát és a koronázási jelvényeket is. Az 1543-as török hódításig a középkori magyar állam legfontosabb és legszentebb helye volt. A törökök lőporraktárnak használták, a város 1601-es ostrománál robbant fel. Köveit az 1800-1801-ben épített püspöki palota alapjaihoz használták fel.
Tervszerű ásatást először 1936-37-ben végeztek, ennek során a bazilika mintegy harmada került napvilágra és ekkor alakították ki a Romkertet, amit 1938-ban, államalapító szent királyunk, István halálának 900. évfordulóján avattak fel.
A Nemzeti Emlékhely kialakításának gondolata 1988-ban merült fel, hogy kiemelje az egykori székesegyház és Székesfehérvár történelmi fontosságát. 1991-ben megalakult a Nemzeti Emlékhely Közalapítvány Kuratóriuma. Célja a koronázó templom és királyi temetkezőhely romjai méltó bemutatásának segítése, és Nemzeti Emlékhely rangra emelése.
