Népszámlálás: szombaton nulla órától lehet megválaszolni a kérdőíveket a neten

Szombat 0 órától lehet interneten megválaszolni a népszámlálás lakás- és személyi kérdőíveit. A számlálóbiztosok borítékokat csak azokra a címekre kézbesítettek - vagy kézbesítenek még pénteken -, amelyek egyértelműek voltak, tehát ahol az utca nevén és a házszámon kívül azonosítható volt a bérházak, társasházak postaládáin az emelet és az ajtó száma is.
2011.09.30. 14:27 |
Szombat 0 órától lehet interneten megválaszolni a népszámlálás lakás- és személyi kérdőíveit. A számlálóbiztosok borítékokat csak azokra a címekre kézbesítettek - vagy kézbesítenek még pénteken -, amelyek egyértelműek voltak, tehát ahol az utca nevén és a házszámon kívül azonosítható volt a bérházak, társasházak postaládáin az emelet és az ajtó száma is.
 
A bevallás anonim, ezért minden címre csak egy borítékot dobnak be, a benne lévő kérdőívet ki is lehet tölteni, ha pedig többre van szükség, ez jelezhető a számlálóbiztosnak. A borítékokon szerepel az adott címre beosztott számlálóbiztos neve, biztosi igazolványának száma, illetve telefonos elérhetősége. Ez utóbbi alapján időpontot is egyeztethetnek vele az adatok bevallásáról a felkeresett címen lakók.
 Október 1-től 16-ig lesz lehetőség internetes adatközlésre a lakáskérdőíven szereplő azonosítókód alapján. Az adatközlés 20-30 percet vesz igénybe, és ha az adott címről minden lakos adatait pontosan közlik, nem keresi fel őket a számlálóbiztos. Ellenkező esetben időpontot egyeztetnek a kérdőív kitöltéséről, ami történhet önbevallásos módszerrel, azaz a lakos vállalhatja, hogy saját maga tölti ki a kérdőíveket, vagy megbeszélhetnek egy időpontot a válaszadásra. Arra is van lehetőség, hogy az október 1. utáni személyes találkozón azonnal kitöltik a számlálóbiztos vezetésével az adatlapokat; de ha úgy döntenek, hogy maguk töltik ki a lapokat, annyi ívet kell kérni, ahányan az adott címen laknak.
 
Az adatok közlésekor mindig "az adott eszmei időpont" alapján, az október 1-jén 0 órakor fennálló állapotokról kell nyilatkozni. Ha valaki az adatközlés és október 1. közötti időszakban született, nem szerepel majd a statisztikában, ahogy az időközben, október 1. után megszerzett diploma, állampolgárság megszerzése vagy családi állapotban beállt változás sem.
 
A mintegy 40 ezer számlálóbiztos átlag 100-120 címre megy ki, a külterületeken ez a nagyobb távolságok miatt 50-70 címre csökkenhet. Vannak intézményi számlálókörzetek is, többi között a kollégiumok számítanak annak, de a hajléktalanoknak is külön körzeteik vannak. Amikor a számlálóbiztosok találkoznak a lakókkal, felmutatják igazolványukat, amelyen név és sorszám is lesz. Aki akarja, ezt összevetheti a bedobott borítékon szereplő névvel és sorszámmal, így bizalommal beengedheti a népszámlálót.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.

    2024.08.15.
  2. Tetőzik a Perseida meteorraj

    Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.

    2024.08.12.
  3. 1100 éve Európában

    Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.

    2024.08.06.
  4. Folytatódik a nyári ellenőrzés

    Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.

    2024.08.04.