Kulturális hírek

Hétvégén ötödik alkalommal rendezték meg a Fehérvári Ének Országos Ifjúsági Énekkari találkozót. Az idén Székelyudvarhelyről, Nyitráról, Nyíregyházáról, Kecskemétről és Pápáról is érkeztek kórusok, a rendezvény házigazdája a hagyományoknak megfelelően a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium volt. Vasárnap délelőtt szerenáddal búcsúztatták a fesztivált a kórusok a történelmi belvárosban. A kecskeméti, pestszentlőrinci és nyitrai énekesek a Szent Anna kápolna előtt, míg a fehérvári és pápai fellépők a ciszterci templomnál adtak rögtönzött koncertet.

M. Tóth István festőművész emléktábláját avatták ma fel szeretett városában, Székesfehérváron, születésének helyén a Jókai utcában. Az ünnepségen Drahos Béla fuvolajátéka és Bobory Zoltán szavalata mellett Warvasovszky Tihamér polgármester emlékezett meg a művészről, aki szerencsésnek tartotta magát, hogy székesfehérvári lehetett. A polgármester beszédében kiemelte, hogy a város is kitüntetettnek érezheti magát azért, mert M.Tóth István itt élt és alkotott. Művei örökre hirdetik városában a szépséget, és az élet igenlését. Képek az emléktábla-avatásról

 A Hórusz Archívum különleges képeiből nyílt kiállítás szombat délelőtt a Szent István Király Múzeum - Országzászló téri épületében. Az archívum több mint száz éve gyarapodik és olyan amatőr fotókat tartalmaz, amik évtizedek távlatában teljesen új jelentest nyertek, mint abban a pillanatban, amikor elkészültek. A tárlatot Haris László fotográfus nyitotta meg, aki beszédét azzal kezdte, hogy a Hórusz gyűjteményről, akármit lehet mondani, hiszen szokás mondani, hogy olyan esemény, amiről az archívumban nincs kép, az lehet meg sem történt.  

 Reggel nyolc órakor az iskola aulájában gyűltek össze a nap megnyitóján a diákok. A Himnusz elhangzása után Györe Bianka énekelte el az „Ó Szent István dicsértessél” népdalt, majd Sümegi Kata szavalta el Vajda János Székesfehérvárott versét. A középkori nap megnyitóján dr. Csapó Csilla alpolgármester is ott volt. A megnyitó után volt középkori fegyverkiállítás, reneszánsz hangszerbemutató és tánctanítás, de volt hadi- és divatbemutató is a Vasváriban -mondta Lackó Gábor a Vasvári Pál Általános Iskola igazgatója. A Vasvári Pál Általános Iskolában ezen a héten tartják az iskolaváró foglalkozásokat.

 Szegedy- Maszák Zoltán képzőművész kísérleti képeiből nyílt kiállítás péntek este a Városi Képtár- Deák Gyűjteményében. A művész, aki egyben a Képzőművészeti Egyetem rektorhelyetese is, egy új számítógépes technika segítségével alkotta meg képeit. A képek a falon síkban helyezkednek el, mégis azt az érzést keltik, mintha térbeli testek lennének, amik a falba süllyednek. A képek nagy részén az emberi test valamely részét láthatja a szemlélődő egy újfajta megközelítésben, ezért a kiállítás a Tudományos művészet címet viseli. A tárlat május 6-ig tekinthető meg a képtár Oskola utcai épületében.

  A székesfehérvári kötődésű Eleven Hold együttes szerdán a hivatalos honlapján jelentette be, hogy komoly változások elé néz az együttes. Õsszel már a basszusgitáros Basa elhagyta az együttest. A bejelentés szerint pedig most az együttes egészét meghatározó énekes Török Zselenszky Tamás, azaz Nap távozik az együttesből. A közlemény árnyaltan fogalmaz arról, hogy miért távozik Nap az együttes frontjáról: "Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben. Ez a mi esetünkben kölcsönös". Furcsa viszont, hogy a zenekar nyilvánosan meghirdette, hogy énekest keresnek és a felhívásra bárki, jelentkezhet a honlapon megadott címen.

 A költészet napját ünnepelte a Vörösmarty Társaság, melynek keretein belül László Zsolt költő nemrég megjelent "Leszegett fejjel" névre keresztelt verseskötetét mutatták be. Az estet Kiss Dorottya fuvolajátéka nyitotta meg, majd Bakonyi Kovács István vette át a szót, aki József Attila és Márai Sándor születésének évfordulóján köszöntötte a résztvevőket, majd adott rövid korrajzot a költészet jelenlegi helyzetéről. A továbbiakban Román Károly a könyv szerkesztője értékelte a verses gyűjteményt, amiből Bobory Zoltán olvasott fel verseket. Az est végén pedig a költő is megszólalt, aki impresszióit vezette elő a közönség számára saját könyvéről.

50 éve kezdődött Székesfehérváron az a csillagászati mozgalom, melynek révén a város a hazai csillagászati ismeretterjesztés fellegvára lett. A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló (TELAPO) szakkörösei sok szép sikert értek el különböző versenyeken, pályázatokon. A TELAPO kezdeményezésére nemrégiben Székesfehérvár felkerült az égboltra is. 2001. december 23-án Sárneczky Krisztián és Fűrész Gábor Piszkéstetőről felfedezett 2001 YD5 jelű, 111468-es sorszámú kisbolygó a fehérvári csillagászok javaslatára az Alba Regia nevet kapta. A Nemzetközi Csillagászati Unió nemrégiben jegyezte be ezen a néven a Földtől több mint 450 millió km-re keringő égitestet.

Farkas Bertalan repülése után 27 évvel újabb magyar indul az űrbe. Charles Simonyi, a magyar származású amerikai űrturista – a tervek szerint – két hetet tölt az űrben, ebből 11-et a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS). De ki és mennyiért utazhat a világűrbe? Milyen feltételeknek kell megfelelnie? Milyen magyar vonatkozásai lesznek a repülésnek? Ezekre a kérdésekre ad választ a téma legjobb hazai szakértője. A programot az űrrepülés idején és az űrhajózás napján tartják. Előadó: Dr. Both Előd csillagász, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatója, az ENSZ Világűrbizottságának első alelnöke.

A Hórusz Archívum az egyik legnagyobb magyar privátkép- és magánfotógyűjtemény. Kardos Sándor operatőr harminc évvel ezelőtt kezdett amatőr fényképeket gyűjteni. A gyűjtemény az eltelt évtizedek alatt oly hatalmassá gyarapodott, hogy jelenleg a Hóruszban őrzött fotók száma talán eléri a másfél millió darabot. Bárki, aki elkezd Hórusz-képeket nézegetni, rövid időn belül találkozik önmagával, találkozik olyan fotóval, amiről az az érzése, hogy tulajdonképp róla készült, vagy akár ő is készíthette volna. Az amatőrök kezén milliószámra készülnek a fotográfiák, ahol remekmű születhet anélkül is, hogy ezt akár a fotós, akár a képen szereplő emberek észrevennék. „Isten ujja beleért” – ahogy Kardos Sándor fogalmaz –, néha akaratlanul is más fotó jön létre, mint amit az alkotó szándékozott volna.

 Alba Wheel Motor és kerékpár kiállítást rendeztek a hétvégén a Köfém Sportcsarnokban. Az új motorcsodák mellett természetesen a veterán járművek sem hiányozhattak. A kiállítás egyik legrégebbi darabja egy 1925-ben gyártott D/Rad német motorkerékpár. Fekete Gábor a szervező Alba Regalis Motoros Klub tagja elmondta, hogy jelentősen több embert vártak a rendezvényre, de így sem panaszkodnak, mert évek óta igen sikeresek az Alba Regalis MC rendezvényei. Azoknak, akik nem szeretik a hangos motorok zaját kerékpárok is voltak és a színpadon is szinte egész nap élőzene szólt. Képgaléria a motorkiállításról itt!

A Vidéki Színházak Találkozója keretében idén 18 vidéki teátrum 25 előadása látható 4 fővárosi helyszínen. A 8. vidéki színházi seregszemlén, árpilis 15. és május 4. között mutatják be a teátrumok az általuk kiválasztott darabokat Budapesten. A találkozó nyitó darabját bemutató Székesfehérvári Vörösmarty Színház társulata eredetileg a Jégszirom című előadással készült, de a főszereplő Szakácsi Sándor közelmúltbeli halála miatt a Vaknyugat című művet játsszák. A találkozón a győri, a nyíregyházi, a tatabányai, a kaposvári, a dunaújvárosi, a békéscsabai, a soproni, a veszprémi, a kecskeméti, a budaörsi, a zalaegerszegi, szegedi és a miskolci társulatok is bemutatkoznak.

 A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. Századig.

A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány is. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában.