2. EU

Nincs szó EU-adó bevezetéséről a közösségben

 Szó sem volt arról, hogy szorgalmaznám, vagy a közeljövőben javasolnám az EU-adó bevezetését - jelentette ki Kovács László, az Európai Bizottság vámuniós és adópolitikai felelőse az MTI-nek, cáfolva a Financial Timesnak adott interjúja alapján megjelent magyarországi híradásokat. Tény, hogy az elmúlt években vezető politikusok többször is felvetettékezt a gondolatot, legutóbb az EU soros elnökeként Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szólt erről.

2006.03.06. 07:07 |

 Szó sem volt arról, hogy szorgalmaznám, vagy a közeljövőben javasolnám az EU-adó bevezetését - jelentette ki Kovács László, az Európai Bizottság vámuniós és adópolitikai felelőse az MTI-nek, cáfolva a Financial Timesnak adott interjúja alapján megjelent magyarországi híradásokat.
 
 "Tény, hogy egy közösségi adó bevezetésének lehetőségét az elmúlt években vezető politikusok többször is felvetették. Legutóbb az EU soros elnökeként Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szólt erről. Az interjúban kifejeztem egyetértésemet azzal, hogy ez elkerülhetővé tenné a költségvetés körüli hosszadalmas és heves vitákat, amelyek ma elsősorban a befizetések nagyságáról szólnak" - mondta a politikus az MTI-nek.

 Hozzátette, "az EU-adó bevezetésével a figyelem viszont inkább a források legcélszerűbb felhasználása felé fordulhatna". Mint mondta, az interjúban ismertette az eddig elhangzott különféle elképzeléseket, így az Európai Bizottság 2003-as javaslatát is a célszerű megoldásról.

 "Lehetséges lenne például az EU-adót az áfa-kulcsok emeléséhez kötni, vagy lehetne adóztatni az energiafelhasználást, ideértve az üzemanyagokat, így a jelenleg adómentes repülőgép-hajtóanyagot, a kerozint is. Megoldás lehetne a vállalati nyereségadóhoz kapcsolás is. Elmondtam, hogy a legrosszabb, az EU népszerűségvesztésével járó változat valamiféle személyi adó kivetése lenne" - jelentette ki.

 Mint mondta, interjúban hangsúlyozta, hogy az adópolitika felelőseként szerzett több mint egyéves tapasztalatai alapján nem tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben erről egyhangú döntés születhetne.

 "A fejtegetést azzal zártam, hogy természetesen minden felvetett lehetőséget kész vagyok alaposan megvizsgálni, a tagállamokkal egyeztetni, és az elfogadásra esélyes változatot, amennyiben lesz ilyen, a hosszú távú költségvetés 2009-re tervezett felülvizsgálatához kötve lehetne előterjeszteni" - mondta Kovács László.
 

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.